Vannak-e lehetnek-e rovásemlékek keleten ? (hozzászólás)
A hozzászóláshoz tartozó I-XVII képek az Elfeledett Keleti Magyarság
Képeknél megtekinthetők!
Tisztelt Olvasóm!
Egyszerű az igazság. Természetesen vannak.

I. kép
Sebestyén Gyula Rovás és rovásírás, TINTA Könyvkiadó , Budapest 2002 92.old.

II. kép
Sebestyén Gyula Rovás és rovásírás, TINTA Könyvkiadó , Budapest 2002, 176 old.
III. kép
Rovásírásos ótörök sírfelirat részlete

Vélemény a bevezetőhöz:
Az egyet értés hiánya nem jelent automatikusan ellenségeskedést, civakodást vonatkozzon az testvérre, szomszédra, fiatalra, idősebre, tudósra, tudálékosra. az eltérő vélemények más, más megközelítések magában rejtik a legjobb, legnagyszerűbb megoldások fölénybe kerülését. Az érvényesülés, a felülkerekedés némelyeknek ellenségesedésnek tűnhet holott az egész végső soron a nemzet a nép fennmaradásának egyik velejárója. Az ember ideje fizikai értelemben a halál bekövetkeztével lejár, de fennmarad utána az örökség,(hátrahagyott javak, eszközök, szellemi produkciója, utódaik stb.) ami továbbra is hat az őket követő nemzedékre. Az idős kor nem kell, hogy a láblógatást semmittevést jelentsen. A munka bár nem könnyű es egyszerű a fiatal és idős számára minden nap morális és fizikai erőt ad. A dolgok megmagyarázása, megismerése, értése bonyolult, saját álláspontunk megvédése még nehezebb.
Az írás és írásbeliség:
Az emberi civilizációval kialakultak különféle jelrendszerek. Köztük az írás és írásbeliség mint mindig az idők folyamán úgy napjainkban is segít, hogy megérthessük valós múltunkat és következtetéseket tegyünk többféle tudomány sajátos ágaira, napjaink és jövőnk világára.
IV. kép


Szándékos ferdítések, félrevezetések.

„ Az írás jó dolog, az olvasás nemes dolog a gondolkodás pedig a tudás meleg ágya. A tények meghamisítása cseles dolog. Kezdetben egy mély gödör volt a szív ágya. SZÍV+AGY=SZÍVÜGY. Ezért mindenkinek legyen szívügye az igazság keresése. ..Az okosok legelső feladata a FRIGYLÁDA= PANDORA Box megszerzése volt, ami tartalmazta a genetikai és technikai kódrendszert. A következő lépés az ősi ABC… eltörlése volt. … A vándorlások során új családok klánok keletkeztek, új beszéddel írással amelyek még magukon hordozták az ősi jeleket és jelentéseiket, de generációk múlásával ezek is átalakultak más értelmezést nyertek.” (Kiss Lóránt György,Mágikus ABC-D az egyetemes szófejtő codex-törő, Kaposvár 2000.)
Egyes tanítások szerint a magyarok se írni se olvasni nem tudtak. Csodálatos! De amikor minden évben fél Európával az egyik vagy másik un. kulturált nemzettel csatáztunk még 500 évnek kell eltelnie , hogy meg tudjon szólalni magyarul és azt le is tudja írni. Nevetséges! Nem kell komplikált elméleteket gyártani, nyelvezetünk őseredetét sokan bizonyították. Életképes népcsoportot írás nélkül csak szóbeli utasításokkal igazgatni kormányozni nem lehet.
A parancsolat szerint ne csinálj festett vagy faragott képet. Azért tiltották a képszerű megjelenítést, mert az többet mondott mind ezer betű vagy szó. Aki nem tud olvasni ne lássa a múltat , ne emlékezzen. A kiváltságosok betűvetéssel, írással az ismeretük birtokában a hatalom fenntartásával uralkodhattak a népen.
Az írás és írásbeliség az évezredek során sok változáson ment keresztül.
V. kép


.” (Kiss Lóránt György,Mágikus ABC-D az egyetemes szófejtő codex-törő, Kaposvár 2000.)

Tárgyi bizonyítékokat szerezni az írás kialakulásáról nem is olyan nehéz. Néhány példa Ázsia és Európa területéről a teljesség igénye nélkül:
- A nagy katasztrófa után kezdetben megjelennek, „ Volt amit látok” sziklarajzok,vésetek, barlang festmények a történeti valóságról Kr. sz. e. 50000-10000
Vi. kép
VII. kép
-A sumér birodalomban az ékírás Kr. sz. e. 3100 körül jelenik meg
VIII. kép
Marton Veronika, Somogyi rovásírásos kövek, MATRONA Győr 2008. 65. old.

IX. kép
X. kép
Folytassa!

Lehet gyakorolni.: Feliratos agyagtábla. Francia-magyar szótár, kockás papíron táblázat, Labat jellista
( MANUEL D’ ÉPGRAPHIE AKKADIENNE (Signes, Syllabaire, Idéogrammes) par RENÉ LABAT, Paris IMPRIMEIE NATIONALE, 1948)
XI. kép
MANUEL D’ ÉPGRAPHIE AKKADIENNE (Signes, Syllabaire, Idéogrammes) par RENÉ LABAT, Paris IMPRIMEIE NATIONALE, 1948
- Az ideografikus írás (képírás) használata Kr. sz. e. 1500 körül Kínában. XII. kép
„ Az első tekintetre igen furcsa kínai írás a régi képírásból fejlődött ki. Eredetileg, midőn le akartak írni egy szót, kis képecskéket festettek; ezen képecskéket mindig jobban és jobban egyszerűsítették és így keletkezett a mostani kínai írás” Szajkó József S.J. Pogány Kína p.9. Európa Irodalmi R. Bp. 1928.

-A főníciaiak kifejlesztik az alfabetikus írást
XIII. kép
Forrás: Ancient History Enciklopédia

XIV. kép
Az Aranykor öröksége a rovás írás eredete meghatározatlan ősidőkig megy vissza. Telegdi János szerint a rovásírás a magyar nyelvhez legtökéletesebben alkalmazkodó jelrendszer. Őseink betűi mögött bizonyos ősképek és elvont fogalmak rejlenek.
A rovásírás jelképrendszere szorosan összekapcsolódik történelmünkel. Szent István korában a rovásírásos könyvekért , rovásbotokért fizettek melyeket aztán elégettek. Ezért hazudták , hogy a magyaroknak nem volt írása és a német-olasz térítők tanítottak betűvetésre minket.
- Kézai Simon krónikája utal arra, hogy a székelyeknek írásuk volt. Az írást a blakkoktól (karluk török törzs) tanulhatták. (Bodor György „ Egy krónikás adat helyes értelmezése”címmel megjelent tanulmányában rámutatott, hogy a blakok nem a románok ősei.-1976. Akadémia „ Magyar nyelv” című folyó irat). A székely rovásírás nem a türk írás egy az egyben való átmásolása.

Székely ABÉCZ-ék 32 betűből valószínű
10 betű főniciai
4 betű etruszk
7 betű a türkel azonos ezek közül egy olyan amelyik más írással nem egyezik 1 betű
6 betű a hat betűből kettő mindhárom írásban =4 betű
-----------------------------------------------------------------------------------------------
27 betű 5 betű
32 betű


XV. kép

XVI. kép
XVII. kép
Igen foglalkoznunk kell azzal, hogy az emberi civilizáció különféle szakaszaiban, kivel , hol és milyen kapcsolatot tartott fent a magyarság és azok az időszakok milyen hatással voltak népünkre, volt-e, van-e közös írásemlékünk, mint pld. rovás. A magyarság törzsei, amelyek nemzetet alkotva mára egységbe forrtak, már a modern nyugati kultúrkör emberei . A keleti származást és ahhoz kapcsolódó tudatot ,kultúrát ismét egyre jobban befogadják. Tekintettel arra, hogy életvitelünk, vallásunk nem képviseli a kelet kialakított, kialakult etnikai és társadalmi viszonyait a kapcsolódási pontok még messzire vannak. Azt már elég jól tudjuk, hogy a kelet nagy része hatalmas fejlődésen ment át. A kapcsolódási pontokat megtalálni, az együttműködést néhány ügytől eltekintve elkezdeni, a közös gondolkodás lehetőségének gátjait áttörni a jelenlegi politikai és társadalmi körülmények között nem lehetséges.

Kaposújlak,2012.02.25. Kiss János

Régiek (és újabb kortársaink) a keleti magyarságról.
A keleten maradt eleinkről, magyarságról és az onnan a Kárpát-medencébe bejött magyarokról a mindig aktuális politikai erők elvárásai voltak mérvadóak. Ezen erők elsősorban saját érdekeik és nem a "tudományosan" megalpozott vagy vagy tényszerű tények alapján írták és tanították tanítják történelmünket. Példakén említem:
Trefort Ágoston (1817-1888) vallás- és közoktatásügyi miniszter a finnugor őstörténet trónra emelése ellen tiltakozó magyaroknak ezt válaszolta: "Tisztelem az urak álláspontját, nekem azonban -, mint miniszternek - az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát."
A hatalom szempontjai meghatározzhatják a tanítható történelmet, a tankönyvekben leírtakat, de a népi nemzeti emlékezeteket nem törölhetik. A tények elöbb vagy utóbb ugyis kiderülnek.

Kaposújlak, 2012.02.13. Kiss János

Ez igazán örvendetes hír! Jó a névválasztás is. A tanárok közül többeknek a munkáit olvastam már, sőt dr. Bakay Kornéllal egy időben leveleztünk is!

Előzmény

Hunfalvy Pál fontos szerepet játszott Bálint Gábor életében.
A jogász Hunfalvy Pál felső-magyarországi szepesi származású német volt. Hunfalvy-t eredetileg Hunsdorfer-nek hívták. A nevét akkor magyarosította, mikor 1841-ben tagja lett az Magyar Tudományos Akadémiának. 1851-ben kinevezték akadémiai főkönyvtárosnak. Ezt az állást haláláig, 1891-ig megtartotta.
Hunfalvy a Bach-korszakban szerezte meg hatalmi pozícióját (állását) és mindvégig osztrák érdekeket szolgált. A főkönyvtáros fanatikus (vakbuzgó) szószólója lett annak a gondolatnak, hogy a magyar és a finn nyelv külön nyelvcsoportot alkotnak. Szentkatolnai Bálint Gábor, aki Közép Ázsiában és a Kaukázusban is keresett magyar nyelvrokonokat emiatt került vele konfliktusba (ellentétbe). A székely nyelvtudós szerint a magyar nyelv az altáji nyelvekkel, a törökkel, mongollal stb. áll rokonsági kapcsolatban. A Hunfalvyval keletkezett vita miatt Szentkatolnai Bálint nem kapott a Magyar Tudományos Akadémián állást és 1879-ben elkeseredve elhagyta Magyarországot. A későbbi Magyar Tudományos Akadémiai titkára, a nemzeti költő Arany János a Hunfalvy-Szentkatolnai Bálint vitáról a következő "epigramokat" írta:

Budenzhez, Igazi vasfejű székely a Bálint:
Nem arra megy, amerre Hunfalvy Pál int.
(1878)

Szegény Bálint Gábor
Boldogtalan góbé;
Amennyit te szenvedsz,
Mi ahhoz a Jóbé!
(1878)
http://www.magtudin.org/Szentkatolnai%20Balint.htm