Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
10 éve | Ferenci Ebubekir | 0 hozzászólás
„Az expedíciók munkáinak és eredményeinek nagy jelentősége van a szibériai, a dél-oroszországi, továbbá a magyarországi népvándorlás-kori és a nomád kutatások számára. Hazai vonatkozásban az ázsiai hsiung-nu/hun, továbbá a zsuan-zsuan (avar, és türk) honfoglaló magyar kapcsolatok tisztázásához rendkívül fontosak a mongóliai régészeti feltárások tanulságai.” http://www.c3.hu/~klio/klio021/klio048.html
Sajnos a program nem teszi lehetővé, hogy az alábbi linkeket pl. a „kelet jobb megértéséhez” című linkgyűjteménybe feltöltsük, ezért itt tesszük most közzé:
Baráthosy-Balogh Benedek: Szumirok, szittyák, ősturánok
Baráthosy-Balogh Benedek: A hunok három világbirodalma
http://www.magyarmenedek.com/products/66/A_hunok_harom_vilagbirodalma_-_Barathosy-Balogh_Benedek.htm
Baráthosy-Balogh Benedek: A magyarok kigyilkolása a Habsburgok alatt
Baráthosy-Balogh Benedek: Szuomi-Eszti
http://www.magyarmenedek.com/products/143/Szuomi-Eszti_-_Barathosy-Balogh_Benedek.htm
nincs leírás!
|
|
A Napkút Kiadónál megjelent Ajbolat Kuskumbajev (43): „Magyarok Keleten és Nyugaton” című könyve.
Amikor megkapta a kiadótól könyvének elektronikus változatát, a szerző a következőket írta válaszul:
„– Köszönöm, hogy a kiadó vette a fáradtságot, és megjelentette a könyvemet. Jómagam keleti magyar származású vagyok. A munkát, amit csak most kezdtem el, teljes erőmmel folytatni fogom.”
Kuskumbajev apja gyerekkorában gyakorta mondogatta a családjának a következőket:
„– Mi nem vagyunk kazakok; mi nem vagyunk kipcsakok; mi mások vagyunk: magyarok vagyunk!”
A szerző azért lett történész, hogy a magyar-kipcsak törzs eredetét kutathassa.
Könyvismertető
Eddig nem nagyon kényeztettük olvasóinkat a különféle (a témába vágó) könyvek alaposabb bemutatásával. Most (némileg ezt pótolva) új sorozatot kezdünk és igyekszünk bemutatni minden olyan könyvet, amiről ismertető jelenik, vagy jelent meg a közelmúltban. Tesszük ezt akkor is, ha esetleg a könyv tartalmával, vagy annak egyes részleteivel nem értünk egyet. Tesszük ezt azért is, hátha akad olyan, akinek véleménye, vagy valami hozzáfűzni ( vagy kiegészíteni) valója van az adott témában.
11 éve | Ferenci Ebubekir | 0 hozzászólás
Majdnem 170 év telt el azóta, hogy egy bátor magyar ember útra készülődött, hogy felkeresse a keleten maradt magyarokat. Akkoriban ez nem volt olyan egyszerű és könnyű foglalatosság, mint amilyen manapság lehetne (ha valaki hasonló útra vállakozna, hasonló "czéloktól vezérelve").
Az úti beszámoló olvasása, a sok régi kifejezés, elfeledett szó miatt, ma már nem könnyű. De aki veszi a fáradtságot és próbálja megérteni annak öröme lehet benne. Íme egy rövid kis idézet:
"Moldvába utazni hazánkból, legczélszerübb gőzössel a' Dunán. Pestről ezt könnyűszerrel tehetem; de részint hogy a' hosszas dunai utat, melly sok tekintetben fárasztóbb a szárazinál, kikerüljem, részint hogy az Alföldtől is bucsut vehessek, utvonalamat tengelyen Szeged- és Tömösváron át irányzám Orsovának, ott szállandó a gőzösre, melly Galaczba, Moldva' legjelentékenyebb városába viend.
Mostanában gyakran eltűnődöm azon, mi is lenne, ha a magyarok nem ellenségeskednének, civakodnának szinte mindenkivel: testvérrel, szomszéddal, fiatalabb az idősebbel, tudós a tudóssal, tudálékos a még tudálékosabbal. Ne higgye persze senki, hogy túl sok időm lenne mélázgatni, moralizálni, hisz itteni kortársaimmal ellentétben, akik már nálam jóval fiatalabb korukban is nyugállományba vonulhatnak/vonulhattak, nekem – többszöri törvénymódosítás után – majd csak pár hónap múlva lesz lehetőségem erre.
Sokan az hiszik, vagy feltételezik, hogy az „Elfeledett keleti magyarság” fogalma valami új, 20. vagy 21. századi dolog vagy kitaláció. Tekintsünk most el attól, hogy ki mindenki jött ide Keletre az ősöket (a keleten maradt magyarság nyomait) kutatni és, hogy mit tanítanak erről a magyarországi, vagy a kárpát-medencei magyar tannyelvű iskolákban. Ennek a témának ugyanis – annak ellenére, hogy ezt nyílván sokan nem hallották, nem tudják – megvannak a maga sajátos szinusz görbéi. Vagyishogy, időről időre előkerül ez a téma, aztán éppen úgy feledésbe is merül.
SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBOR
(1844. Szentkatolna – 1913. Temesvár)
A székely származású tudós emléke 1913-ban bekövetkezett halála után jórészt csak az erdélyi értelmiségiek között maradt fent. Pedig mire leérettségizett, már 12 nyelven beszélt. Példaképe, Kőrösi Csoma Sándor volt, akinek nyomdokain indult Ázsia belseje felé…
Bálint Gábor a reformkorban született Magyarországon, az akkori Orbai-székhez tartozó Szentkatolnán, 1844-ben.
Ha valaki a magyarság történetével, keleti vándorlásaival foglalkozik (vagy csak érdeklődik a történelem iránt) mindenképpen kell, hogy ismerjen néhány magyarországi szerzőt, illetve azok munkásságát. Györffy György is ezek közé tartozik, bár nem feltétlen kell mindenben egyet érteni az álatala leírtakkal, azért csak ismerkedjünk meg vele!
GYÖRFFY GYÖRGY
Magyarok a steppén. Magyarok és elődeik, I.
Napjainkban szemlélői vagyunk egy nagy múltra visszatekintő nézet, a kettős vagy többszörös honfoglalás elmélete megelevenedésének.
Nem szoktam vele dicsekedni, de sok dolog eltűnt, vagy elkallódott az utóbbi 20 évben, a kötözéseim során… Így például régi újságjaim, folyóirataim, könyveim egy része is. Főleg azokat sajnálom, amelyekben egykor írásaim jelentek meg. Utólag belátom nagy hiba volt, hogy nem gyűjtöttem, nem tettem félre azokat az újságokat, folyóiratokat, könyveket, amelyekben a munkáim (írásaim, publikációim) megjelentek. Ennek köszöntem például, hogy nemrég egy (gyerekeim korabéli) emberke Magyarországról azzal vádolt, hogy úgymond tulajdonképpen nem is léteznek publikációim, holott (minden szerénytelenség nélkül) „Dunát lehetne rekeszteni” velük!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás