Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
BESZÁMOLÓ EGY MAGYARORSZÁGI KÖNYVBEMUTATÓRÓL
Ajbolat Kuskumbajev nem beszéli a nyelvünket, így könyve alapanyagát főleg kazak és orosz tudományos munkákból merítette.
Februárban tartották a nemzetközi hírű kazak történész, Ajbolat Kuskumbajev Magyarok Keleten és Nyugaton című könyvének hazai bemutatóját. A szerző tanulmányában a magyar nép keletkezésének nyomába ered, majd keleten maradt rokonaink további sorsát vizsgálja.
„Mi nem vagyunk
kazakok, mi nem vagyunk kipcsakok, mi mások vagyunk: mi magyarok vagyunk!” –
mondta apja Ajbolat Kuskumbajevnek, amikor még gyermek volt. Ma a 47 éves
professzor a történettudományok doktora és az Eurázsiai Tudományos Kutatási
Központ igazgatója. Kazakisztánban (sic!) él egy hozzávetőleg tízezer lelket
számláló törzs, amely magát madjarnak nevezi. Létük és szoros rokoni
kapcsolatuk a hazánkban élő néppel Bíró András Zsolt humánbiológus-antropológus
munkássága révén vált széles körökben ismertté. A tudós egy 2006-ban a
kazakisztáni Torgaj-vidéken vezetett expedíció során a legújabb genetikai és
antropológiai kutatási módszerek segítségével bebizonyította, hogy a madjarok
és magyarok jóval a mi Kárpát-medencei honfoglalásunk előtt együtt éltek, közös
ősökkel rendelkeznek.
Kuskumbajev tanulmánya a magyar nép etnogenezisére, azaz eredetére,
kialakulására keresi a tudományos válaszokat, majd nyomon követi annak
történetét, különösen a keleti néptöredékekre összpontosítva. A Magyarok
Keleten és Nyugaton című könyv szerzője úgy látja, hogy a törzsek
kettészakadását követően Magna Hungaria népe – amelyet Julianus barát
felkeresett – később a mongol hódítás következtében betagozódott az Arany
Hordába, azon belül jelentős helyet foglalt el. Így sikerült megmaradnia, és
elkerülnie a megsemmisülést vagy a végleges beolvadást, ami számos más nép
sorsa lett a „tatár” hódítás következtében. A szerző 2010-ben megvédett doktori
disszertációja is az Arany Horda hadügyeiről szólt, szakemberként számos helyen
fel tudta térképezni a magyarok további sorsát a nomád sztyeppéken.
A forrásokból kitűnik, hadi sikerekben, vitézségben nem kell
szégyenkeznünk keleten maradott rokonaink miatt.
A kutatók munkája révén mára igazolódni látszik az a következtetés, amelyet
Kuskumbajev tanulmánya végén levon: „a keleti magyarok nem vesztették el
önelnevezésüket és nem is »tűntek el« sehová, napjaink egyes kutatóinak
elképzelései ellenére sem. Az adott kérdésekre csak az utóbbi időben figyeltünk
fel, amikor is alaposan és részletesen tanulmányozni kezdtük a még ma is sok
rejtélyt, sötét, feltáratlan részletet is tartalmazó történelmünk
etnogenetikai, antropológiai és etnokulturális problémáit.”
A tanulmánynak érdekes színezetet ad, hogy mivel a kazak professzor nem beszéli
nyelvünket, elsősorban nem a magyar szakirodalomból merített, hanem a keleti,
főként orosz és kazak tudományos munkák alapján dolgozott. Ugyanakkor jól
ismeri és idézi a Bíró András Zsolt kutatásai alapján megjelent tudományos
publikációkat. Kuskumbajev tarthatatlannak mondja azt az elméletet, amelyet
Magyarországon Baski Imre turkológus próbált képviselni, hogy a kazakisztáni
madjar törzs neve a Muhamadyar (Mohamed barátja) elnevezésből jött volna létre
rövidüléssel. Ez egyébként sem befolyásolná azt a tényt, hogy jól kimutatható
genetikai kapcsolat van a magyarok és madjarok között.
A madjarok mondái között a kutatók fellelték Hunor és Magyar történetének egyik
változatát is, amelyben a két testvér szarvast űzve jut el egy csodálatos
vidékre. Még ennél is érdekesebb az a 2006-os expedíció során rögzített monda,
amelyet egy neves mullah felesége mesélt el nekik. „A régi időkben a magyarság
egységes nép volt. Egy nagy országban éltek, 17 törzsük volt. Egy nagy háború
után ez a nemzet kettévált, keleti és nyugati részre. A Kék Ökör völgyében élő
hét törzs nagyon messzire távozott, őket a mi őseink „Kök Ögüz”-nek („Kék
Ökör”-nek) nevezték. Jelenleg egy ismeretlen hegy mögött élnek. A keleten
maradt tíz törzs, a mi elődeink megőrizték a „magyar” nevet. A nyugati magyarok
tőlünk származnak.”
Mestellér János/Magyar Hírlap
http://www.magyarhirlap.hu/tudomany/konyv__madjaroktol_magyaroknak.html
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!