Azért, hogy árnyaltabb legyen tudásunk az oszmán török uralomnak benne a virágzó magyarországi iszlám kultura hatásának következményeit is érdemes tanulmányozni.
A 160 évig tartó török hódoltság mély nyomokat hagyott Magyar országon, ezeket eltörölni évszázadok múlva sem lehetett. Az ország legtermékenyebbrésze az alföld mocsaras, bozótos pusztasággá változott az erkölcsök eldurvultak, a nép elszegényedett, nyomorgott és szenvedett a töröktől majd a bécsi uralomtól.
Elözmények:
1526-ra nyilvánvalóvá vált, hogy az ország nem képes magát megvédeni, ki van szolgáltatva az ellenségnek, a háborúból győztesen nem kerülhet ki.
Az 1526-os mohácsi veszedelem a magyar élet egész fejlődését megváltoztatta. Önnállósága ettől fogva csak belső, erkölcsi erejére támaszkodhatott.
Magyarország középkora 1526-ban végződött, utána a magyar nemzet történetét 150 évig három eseménysor határozta meg:
1, török hódítás állandósulása
2, az erdélyi nemzeti fejedelemség léte
3, a reformáció kibontakozása
1541.-ben összeomlott az 500 éves Magyar királyság a kereszténység legerősebb bástyája.( A török csellel elfoglalta Buda várát 1541. aug. 29.)
1552 vívattak azok a harcok, melyek legszebb részét képezik a magyar hadtörténelemnek. Temesvár ostroma, Drégely vár hős harca, Eger várának csodálatos megvédése. Losonczi István, Szondi György, Dobó István és várvédőinek csodálatos helytállása, töretlen bátorsága ma is példaként ragyog előttünk.
Erdély, több szabadság, mint Európa más tájain és jóval kevesebb áldozat, kevesebb vér árán.

II, Szulejmán akaratából megszületett az Erdélyi Fejedelemség 1566-ban a „török protektorátusból” vált sajátos állami szuverenitással bíró függőségé. Belső berendezkedése: A magyar, szász és székely követeikből alakult országgyűlés, választott fejedelem, fejedelmi tanács.
A hódoltsági területek és a királyi Magyarországgal az Erdélyi fejedelemséget a közös állami múlt és a közös nemzeti kultúra mellett a közös törvény Werbőczy Tripartituma kötötte össze.
Az ország három részre szakítottsága, hitviszályok, elnyomók és elnyomottak harcai, politikai ellentétek a nyomor forrásai. De a nemzeti lélek erkölcsi tartalma kifejezésre jut.

„A feldaraboltság erősíti az összetartozás érzését, a nemzetiségeknek a német királytól való féltése és fenyegetettsége a magyar nyelv szeretetét és művelését, a folyton folyó harcok képei az önzetlen és feláldozó hősiség kultuszát,az elharapódzott erkölcsi viszásságok és árulások pedig a nép erkölcsi közérzésének szigorát.”
Beöthy Zsolt, A Magyar Irodalom Kis – Tükre. Budapest, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvény Társulat kiadása, hatodik kiadás 51. Old.

Természetesen a magyarországi " török világban " a behódolt területeken nem mindenki sínylödött, az alkalmazkodók jobb elbánásban résesültek. A megszállt területeken működött a török államhatalom. Épültek mecsetek, iskolák, fürdök, várak kerültek megerősítésre. Ami történt a megszállt területeken a török birodalom jóvoltából az a saját érdekeit szolgálta. A keresztény Magyarország a háborúból győztesen önerejéből nem kerülhet ki.
A karlócai béke után Magyarország területe megszabadult török uralomtól.

Kaposújlak,2012.02.29. Kiss jános

Válasz