Magyarság: Vita (vagy álvita) a magyarság elnezezéséről (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Vita (vagy álvita) a magyarság elnezezéséről

Ezt a témát Ferenci Ebubekir indította 13 éve

Megkérdezett valaki a napokban, ugyan mi a véleményem a magyarok ma is ismert madijar, vagy madjar elnezezéséről. Mint bizonyára sokan halottak róla Magyarországon komoly tudományos (vagy áltudományos) vita folyt arról nemrégiben, hogy a kazakhisztáni kipcsak-magyar (cirill és arab betűs) síkövei alatt valóban magyarok nyugszanak-e. A vita során különféle komolynak tűnő és komolytalan vélemények, álláspontok keveredtek egymással. Nekem az a véleményem, hogy mindenek előtt utána kellene nézni a szakértőknek, a magukat szakembereknek tekintő vitázóknak, hogy vajon jó-e a kiindulási pont. Mert miről is vitáztak? Arról, ugye, hogy a magyarság elnevezésének lehetnek-e más formái, mint a manapság használatos, vagy most ismert. Magyarok által ismert persze... Mert egy arab nyelvet tudó embernek, vagy egy a cirill betűs írást használónak nem gond a sírköveken írottak megértése. Ők ugyanúgy a "magyar"-t, a magyar népet, vagy a magyar nemzetet értik ezen a "madijar"-nak, esetleg "madjar"-nak írt kifejezésen. Tartok tőle, hogy a magyarországi vitázok vitorláiból is ki lehetett volna fogni, még az elején a szelet, ha valaki szépen, okosan megemlíti, hogy a 19. században Magyaroszágon is jelent meg olyan kiadvány, amiben a magyar nevet "madjar"-nak írták! Tessék csak fellapozni Kiss Bálint 1839-ben megjelent Magyar régiségek című könyvét! Madjarokról ír...
Azt most nem tudom megmondani hányadik oldalon, de aki kis időt tud szentelni rá, írja be a goole keresőjébe a könyv címét. Biztos vagyok benne, hogy valamelyik tengerentúli egyetem könyvtárában megtalálja ezt a régi kötetet. Ha szerencséje van a kutatónak talán még le is tudja tölteni. Hála a google mostanában sokat bírált, új digitalizálási gyakorlatának. Meg lehetne persze kérdezni, hogy a magyarországi egyetemek könyvtárai, vagy a hazai közgyűjtemények miért nem teszik hozzáférhetővé az ilyen könyveket... nyilván nincs pénz rá, jönne a válasz. De vajon csak ez az egyedüli ok? Nem az, hogy nem fontos (még mindig) a magyarok történelme? Hogy felesleges vitákkal (álvitákkal) is szépen telik az idő? Ahelyett, hogy több évet, vagy évtizedet komoly ismeretek elsajátításával eltöltött emberek (tudósok, kutatók) végre tényleg olyasmivel kezdenének foglalkozni aminek értelme, a közösség (a magyarság) számára haszna van!

Hozzászólások eddig: 6

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Ferenci Ebubekir üzente 11 éve

Igen... ha nem tévedek, a professzor úr is keleti feleséget választott és nem csak távolból (íróasztal mellől) tanulmányozta a dolgokat... amúgy tatár ismerőseim, barátaim nekem is vannak! Valahol egyszer írtam is erről...

Válasz

Steibler Tibor üzente 11 éve

http://terebess.hu/keletkultinfo/amudarja.html
Elég érdekes de Mándoky Kongur István is önhöz hasolóan tanulmányozta a magyar kérdést,mivel ő még a tatárokat is tanulmányozta(volgai tatárok, krimi tatárok,stb)felfigyelt arra,hogy a épdalok elég hasonlóak.
Az írásban részletesebben le vannak írva.

Válasz

Ferenci Ayse üzente 12 éve

Macar = Magyar, Macaroğlu = Magyarfi csaladnevek is vannak pl. itt Törökorszagban!

Válasz

Ferenci Ebubekir üzente 13 éve

Köszönöm Pista! Való igaz: Mindannyian a VILÁG, a létező világ részesei vagyunk! Akár (mint ti) Nyugaton, vagy (mint mi) Keleten lakunk... A gond csak az, hogy a nyugaton lakó magyarok elfeledték a keleti magyarságot... A magyarországi történelemkönyvek, tankönyvek is csak a Kárpát-medencei Magyarországról írnak, holott azzal egyidőben másutt is élt (önálló államban) magyar népesség. Ibn Battúta például egész pontosan leírta, hogy milyen ételeik voltak a kaukázusi magyar királyságban lakó magyaroknak, hogyan éltek, imádkoztak, hogy mecsetjeik voltak. Egy tatár kutató pedig megtalálta Csisztopol temetőjében egy 1311-ben elhunyt magyar sírkövét. Az ﺍلمجر (al-madzsar) néven ismert ember minden kétséget kizáróan magyar volt! Juliánusz ott járta után tehát még éltek Baskíriában magyarok, nem haltak ki! Mintahogyan a kazakhisztáni magyarok sem. Igaz, cirill betűvel ΜАДИЯР, мадияр, мадьяр azaz madjarnak írják a nevüket, illetve arab írással hasonlóképpen... nemzettudatuk több mint ezer év alatt sem változott. Magyarnak vallják magukat, holott ezt a nyelvet már nem beszélik. Akárcsak az "én törökországi" MACAR-jaim...

Válasz

Dülk István üzente 13 éve

Szerintem, a szivünkben ugy is tudjuk, hogy hová valók vagyunk.Véleményem szerint egyszerüen a VILÁGBA tartozunk. A hely ahol éltünk az elmúlt idökben az csakis annak a területnek a legtisztább ,s legszentebb jelét képviselte. Persze ez nem azt jelenti hogy változott valami,csak annyit amikor tovább vándorolt népünk,azért tette hogy megmutassa miként lehet másként is ÉLNI.
Számomra ez a legfontossabb, megmutatni a nagy világnak mit tehetünk. Természetessen ezt csak is a toleranciával,szeretettel egyetemben lehet átadni. Mivel oly sokáig mendegéltünk, még mindig nem tudjuk honnan is indultunk,de szerintem ez nem fontos csak az ,hogy mivé váltunk. Nekünk megadatott az hogy bebarangolhassuk a föld minden egyes szegletét a multunkban, akkor hát itt at ideje hogy a tanulságokat leszürve átadhassuk az eljövendö népeknek KIK VAGYUNK, S KIT SZOLGÁLUNK! üDV Pista

Válasz

Ferenci Ebubekir üzente 13 éve

hmm... most jutott eszembe, hogy ide írjam:
...hogy keleten a magyarsággal kapcsolatosan hány féle, és milyen elnevezés maradt fenn. Tudomásunk szerint ezek: madjar, madijar, magar, madzsagar, macar, ΜАДИЯР, мадияр, мадьяр, ﺍلمجر (al-madzsar), mind az elfeledett keleti magyarság nevei lehetnek!
Van még további elnevezés is, ami a keleti magyarságra utal. Bíborban született VII. Konstantin bizánci császár megemlíti, hogy Tormás herceg, Árpád fejedelem dédunokája mesélte neki, hogy „küldöttjeik mind mostanáig meg-meglátogatják a keleti türköket”. Más forrásokból pedig azt is tudjuk, hogy a nyugati magyarság követek útján kapcsolatban állt a Kuma-vidékiekkel, de a 12-13. században már csak hagyományként maradt fenn, hogy vannak keleten maradt magyar testvéreink. A bizánci források egyébként (Σάβαρτοι ¢σφαλοι) „szávártohi aszpalohi”-nak, vagyis rendíthetetlen szávárdoknak nevezték a kaukázusi magyarokat. Innen a „szávárdmagyar” elnevezés!

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu