A „Tárih-i Üngürüsz” avagy Magyarország története  ►

A magyarsággal kapcsolatos "eredet elméletek" egyik igen érdekes forrása a „Tárih-i Üngürüsz” (Magyarország története). Ami állítólag egy latin nyelvű krónika volt, amit I. Szulejmán szultán, Mahmúd Terdzsümán nevű, iszlám hitre áttért, bécsi születésű, zsidó származású tolmácsa fordított török nyelvre. ►A könyvet a Székesfehérvár királyi könyvtárból, annak felégetésekor mentette meg. Az eredeti könyv szerzőjének nevét nem ismerjük! Egyes kutatók szerint a Tarih-i Üngürüsz volt az a magyar ősgesta, aminek bizonyos részletei még a középkori krónikákban sem voltak benne. E szerint, a krónika szerint, a honfoglaló magyarok olyan népeket találtak Pannóniában, amelyek saját nyelvüket beszélték. ►A mű a magyarok történetét 371-től 740-ig dolgozza fel. Azt olvashatjuk benne, hogy „A madzsar nép török eredetű… attól az időtől fogva, hogy a magyarok elfoglalták a sztyeppét, 370 év telt el… A kétszázezer főnyi magyar nép másodszor (az első a hunok bejövetele volt) felkerekedett a Nagy Sztyeppről és a régebbi hazájába, Magyarisztánba költözött, amelynek megszállása után ott letelepedett…” Valószínűleg részben erre is alapozva, dolgozta ki László Gyula a kettős honfoglalásról szóló elméletét. ► A török nyelvű fordítást Vámbéry Ármin találta meg Isztambulban, és vitte Budapestre, ahol 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. A magyarság számára fontos dokumentumot azonban Budenz József 1861-ben „silány őstörténeti munkaként” bélyegezte, aminek következtében a könyv több mint 100 évig a feledés homályába merült. Senki sem törődött vele, mígnem 1971-ben Blaskovics József, a prágai Károly Egyetem turkológus professzora újból elkezdett foglalkozni vele…

máig fennmaradt nevei:

►    madjar, madijar,

►    magar,  madzsagar, Macar = madzsar,

►    ΜАДИЯР, мадияр, мадьяр,

►     madjar, ﺍلمجر (al-madzsar)

►    Más kevésbé ismert elnevezések: pl. basdzsirt, Σάβαρτοι ¢σφαλοι - szavartoi aszpalohi – szávárd magyarok…

►    ill. türkök…