Móricz János felfedezései

Aki a magyarság keleti nyomait kutatja, az előbb vagy utóbb találkozhat Móricz János nevével is. Na, nem azért, mintha ő is a keleti füves pusztaságon (a sztyeppén) vándorló ősök nyomába eredt volna. Nem bizony, ő nyugat felé ment. Igaz, ha másként közelítem meg a dolgot, akkor úgy is be lehet állítani, hogy még keletebbre ment, így érkezett (érkezhetett) nyugatra. Ebben számomra leginkább az érdekes, hogy tényleg voltak (korábban) olyan elméletek – talán 40-45 évvel ezelőtt olvastam valahol, valamiben – hogy a keleten vándorló népek egy része száraz lábban átkelhetett a Bering- szoroson az amerikai kontinensre!

Tekintsünk most el ennek az elméletnek a részletezésétől és ismerkedjünk meg inkább Móricz Jánossal!

Móricz Jánost külföldön főként Juan Moricz-ként emlegetik és leginkább talán Erich von Dänikennel történt találkozása révén vált világhírűvé. Arról, hogy állítólag mi történt ezen az eseményen két forrásból is tájékozódhatunk: http://www.magyarvagyok.com/kultura/hungarikum/innen-onnan/innen-onnan/3588-Erich-von-Daniken-talalkozasa-Juan-Moriczcal.html, http://www.freeweb.hu/aranylaci/moricz/moricz.htm. Sőt, van ennek a történetnek folytatása is, ami pedig arról szól, hogy a két férfi kapcsolata kis idő múltán megromlott: Móricz visszautasította Däniken állításait, ami a pillanatok alatt bestsellerré vált könyvében, The Gold of Gods-ban (Az Istenek aranya) olvasható. Däniken ugyanis azt állítja, hogy az Arany Könyvtárban járt Móriczcal, amit az utóbbi elutasít, mondván, hogy csak egy parciális lejárathoz vitte el pár órára az írót.

A két kiváló elme tehát más-más úton folytatta tovább.

Móricz felfedezéseit röviden így foglalhatjuk össze:

1. Hatalmas, máig ismeretlen és javarészt feltáratlan labarintusrendszer húzódik Dél-Amerika alatt, Ecuadortól Perun át Chile-ig átnyúlva egészen Bolíviába. Kik, mikor, hogyan és miért építették ezt a nagyrészt mesterséges alagútrendszert sok száz méterrel az Andok hegység alatt? Erre Móricz sem tudta, vagy adta meg a választ!
2. A dél-ecuadori bejárat egy olyan „Arany Könyvtár”-nak nevezett kamrához vezet, amiben elgondolkodtató leletek bújnak meg mind a mai napig: ezek állítólag a mezopotámiai, az óegyiptomi, az ural-altáji kultúrák „ikertestvérei”. Az aranylemezek írást, feltehetően az emeberiség számára fontos „üzenetet” rejtenek...
3. Miért halnak meg nem megnyugtató módon az ügy érintettei? Kinek, kiknek nem érdeke az igazság feltárása? (Móricz 1991-ben „rejtélyes körülmények között” halt meg, ahogy – állítólag - sok, az ügyben érintett más szereplő is)
4. Egy 1970- szeptember 11-ei Magyar Ifjúság, „10.000 éves kultúra az Andok mélyén” címmel beszámol az 1969-es Móricz expedícióról! Ezen az expedíción átnevezik a barlangot Táltosok Barlangjának, a nemzetközi szakirodalom ezek után többnyire így hivatkozik rá!
5. Móricz bebizonyítja, hogy szerinte is lehetett tengeri közlekedés a kontinensek között az óceáni áramlatok ismeretének felhasználásával. Egy balsafa tutajon 4 fiatal áthajózott Ausztráliába. A tutaj 159 nap múlva október 4-én Sydneytől nem messze érkezett meg Ausztráliába nagy szenzációt keltve. Erről is tudósit pl. a Magyar Ifjúság 1970. 50. száma, íme http://www.magyarvagyok.com/kultura/hungarikum/innen-onnan/innen-onnan/3590-Moricz-1969-Expedicio-Magyar-ifjusag-1970-es-cikkje.html) Thor Heyeldahl pár évtizeddel korábban szintén több útvonalon ugyanezt az utat járta a Kon-Tiki I. és II. elnevezésű hajóival.
6. Móricz felveti azt a régi-új teóriát, miszerint az emberiség bölcsője a „nevetségesen Újvilágnak” nevezett Amerika lenne. Ezt sok tény és sok elődje támasztja alá. E szerint egy kataklizma (árvíz, özönvíz) után menekült egy ottani magas fejlettségű nép Európába, majd széledt szét az „új hazában”. Innen lehet a megdöbbentő azonosság nyelvek, hitrendszerek, mitológiák és régészeti tárgyak között. Ez az ősi civilizáció lehet, hogy Atlantisz, de még inkább Atais, vagy Ata-isis – állítják Móricz munkásságának ismerői.

Mindehhez kiegészítésképpen hozzá kell még tenni, az állítólagos magyar vonatkozásokat is:

„Móricz két Amazonas menti törzset vett főként górcső alá, ezek a Cayapak, a Salasaca (ejtsd: Zala-szaka) törzsek. Móricz felfedezése alapjaiban rengette meg az akkori nyelvész világot, hiszen nem kevesebbet állított, minthogy az adott törzsek anyanyelve (még a spanyol hódítás előtti ősnyelvük) komoly egyezést mutat a magyar nyelvvel.

Móricz a harcos Shuarokat is dokumentálta és megdöbbentő nyelvi hasonlóságot vélt felfedezni. Szavaik: apa=apa, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, fuel=folyó, pille=pille és most tessék figyelni Aya=anya és még sorolhatnánk…”

Móricz szerint Zuay tartomány egyik ősrégi helysége: Pest.

„A régi Kitus birodalom területén halomsírok (kurgánok) találhatók, bennük trepanált (lékelt) koponyák.
Móricz a leletek között fokosokat, jogart és az országalma hasonmását is megtalálta.

A további kutatások során, Móricz, az ecuadori ősrengetegben, az ottani indiánok segítségével felfedezett egy hatalmas barlangrendszert. A barlangok egyikében valóságos múzeumra bukkant. Aranylemezekre vésett, rovásos könyvtárat, szobrokat, kulturális emlékeket talált itt. Ezt a barlangot, Táltosok Barlangjának nevezte el. Szerinte az őslakók idehordták össze, mintegy óvóhelyre, a spanyol hódítók által veszélyeztetett kincseket.

Móricz állítja, hogy az Andok hegység keresztül-kasul át van szőve barlangokkal és járatokkal. Ezeken közlekedhettek az őslakosok. Az argentin elnök és az ecuadori vezérkar meg akarta őt bízni egy kutató expedíció vezetésével, anyagi, technikai eszközöket ajánlva neki. Ez azonban csak terv maradt. Időközben a nagy befolyású mormon egyház vezetői is bekapcsolódtak az ügybe. Ez az egyház roppant vagyonnal rendelkezik, aktív terjeszkedési programmal lép fel az amerikai államokban. Az egyház vezetői elmondták, hogy minden olyan kutatást támogatnak, amely az emberiség és a vallás eredetének tisztázását segíti elő. Önzetlen támogatást helyeztek kilátásba, csak azt kérték, hogy az aranylemezek tartalmát ők fejthessék meg. Ezután 1967. szeptember 7-én, Móricz János egy nagy sajtókonferencián, a lapok, rádió és televízió riportereinek ismertette eredményeit. A több órán át tartó konferencia rendkívül lelkes hangulatú volt.

Úgy látszott, hogy egy világraszóló szenzáció indul útjára, de ehelyett, néma csend és mellőzés követte a konferenciát. Egyetlen hír sem jelent meg róla.

Ellenben a mormon egyház főemberei továbbra sem hagyták békén Móriczot, folyamatosan unszolva, hogy árulja el nekik a barlang helyét. Az agresszív viselkedésből kiderült, hogy nem egy hívő egyházról van szó, hanem egy világhatalomra törő szervezet áll mögöttük. Kincskeresés és egyéb célok ösztönzik őket. Móricz ekkor elhatározta, hogy a barlang titkát nem adja ki. Meggyőződött arról, hogy a barlangok feltárásának még nem jött el ideje, ezért előbb az amerikai földrészre került magyar nyelvű törzsek odaérkezésének rejtélyét akarta feltárni, illetve a tényt gyakorlati módszerrel bizonyítani.

Aki mindezt figyelmesen végig olvassa, abban nyilván felmerülhet a kérdés: mi az igazság mindebből? Valóban léteztek ilyen kutatások, valóban vannak ilyen kutatási eredmények? Vajon Móricz Jánost nem csak a fantáziája vezette?

Talán majd ez is kiderül egyszer…