Kedves Kiss János! Örömmel olvastam a hozzászólásodat, ha nem is mindenben értek egyet vele... Nekem, miután nemcsak a nyugati, de keleti forrásokra is támaszkodom, kicsit más a véleményem sok kérdésben... Javaslom, mielőtt ez alaposabban "kiveséznénk" olvasd el az alábbiakat:
HÁNY MAGYARORSZÁG IS VOLT RÉGEN?
http://macarcaislamtarihi.blogspot.com/2010/11/hany-magyarorszag-is-volt-regen.html
ELFELEDETT KELETI MAGYARSÁG
http://zold.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=76662
Ibn Battúta a magyarokról
http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=100848
NOMÁD ŐSEINK NYOMÁBAN BASKÍRFÖLDÖN
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=100612
Ezek az írások a saját kutatásaimon alapulnak... igyekeztem minden érveléshez eredeti forrásokat felhasználni... meggyőződésem szerint nem minden magyar törzs vándorolt a keleti füves pusztaságról ( a sztyeppékről) nyugatra. A Kárpát-medencében letelepedett 7 (hét) magyar és 3 (három) iszlám vallású kabar törzs csak töredéke a 16 magyar törzsnek... és ez a lényeg! Erről szólnak a különféle nyelvű (orosz, tatár, mongol, arab, perzsa, török, kazakh, ujgur) keleti források, melyeket otthon tudós, vagy akadémikus is félreért, félre magyaráz... számomra pl. meglepő, h vannak köztük művelt okos emberek, akik még a magyarok különféle elnevezését sem képesek elfogadni, vagy azon is vitatkoznak, h lehet e pl. a madijar, vagy a madzsar magyar. Holott ez a (kárpát-medencei) magyarság által is használatos önelnevezés sokkal közelebb áll a "gy"-vel írt, ám a régi (20. szd. előtti) könyvekben madjar-nak írt elnevezéssel, mint pl. hungarus (hun), vagy ungar, venger meg a többi hasonlóval... Itt keleten, ahol élen a három gyökös arab ﺍلمجر (al-madzsar) vagy ennek cirill betűs мадияр, мадьяр formájú elnevezések maradtak fenn pl. különféle sírköveken! Sajnos, ezeket nem veszi tudomásul a magyar történetírás... Illetve a bizánci Σάβαρτοι ¢σφαλοι = szavartoi aszpalohi azaz szávárd magyar elnevezést sem helyesen értelmezik... a gondok, a problémák, melyeket említettél nagyrészt (de nem kizárólag) ezek miatt vannak! Próbáltam pár magyarországi szakemberrel erről értekezni, de úgy tapasztaltam, h nem eléggé nyitottak az ilyen kérdésekre... és azt tapasztaltam az elmúlt fél évtizedben, h a magyar (és ez alatt nem kizárólag a magyarországi, hanem a felvidéki, a délvidéki, a kárpát-aljai, az erdélyi magyarságot is értve) közvélemény sem fogadókész ezekre a dolgokra... hallani sem akarnak az elfeledett keleti magyarságról, amit én kutatok!

Előzmény

Válasz

Népünk eredet története , különböző elméletek
Tanulmányozva őstörténetünket, eredetmondáinkat a hagyományőrző krónikákat, régészeti és tárgyi leletanyagokat, embertani összehasonlításokat megállapíthatjuk, hogy azok legtöbbje „ellentmondásos” Az úgynevezett szakértők
némelyike beállítottságuknak megfelelően más-más következtetésre jutott.
A HUN elmélet szerint a Kárpát-medencébe bevándorolt hunok, avarok,
magyarok keleti őshazából érkeztek. A XVI. századig az őstörténeti képet a hun-magyar szemlélet jellemezi. A keleti származástudat hatásaként a keleten maradt ősöket kutatták ,felkeresték4 A régészet az antropológia, nyelvészet és más kapcsolódó tudományok összehasonlítása szerint az őshaza helyét -Belső-Mongólia ORDOSZ vidékére tehetjük.
Jegyzet:
4.Juliánus és domonkos társai 1236-ban találkoztak a Volga vidéki magyarokkal.
„Julián domonkosrendi barát negyedmagával indult ki Magyarországból IV. Béla támogatásával Ázsiába azzal a céllal, hogy a magyarok őshazáját, Nagy Magyarországot felkeresse és a még ott található magyarokat is megtérítse…
Egy nagyvárosba Julián véletlenül rátalált egy magyar asszonyra. Ez útbaigazította, hogy a keresett pogány magyarok kétnapi járóföldre laknak a nagy Etil folyó mellett….
A pogány magyarok szívesen fogadták és hallgatták Juliánt. Szerinte megértették s ő is megértette őket”
TOLNAI ÚJ VILÁG LEXIKONA negyedik kötet p. 298.

a. A hun, avar, magyar etnikum kialakulása
A magyar elő történelem és írott történelem része az őstörténet ismerete. Egyetlen igaz történetet nehéz feltárni az írásos adatok ritkasága miatt. A magyar őstörténetnek az utóbbi tízezer évet jelölő időszaka több ágból és hatalmas területeken lezajló folyamatokból áll össze. Őstörténetünket tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy az eredetmondák, hagyományőrző krónikák sok esetben nincsenek összhangban. Teljesen biztosat őstörténetünkről, őshazánkról (áinkról) valószínűleg ma még senki nem tud. Az elmúlt mintegy kétszázötven évben történetírásunk és a történelem tudományok többféle értelmezést és megközelítést hoztak. Ezen különböző elméletek kiegészíthetik egymást. Az elméletek képviselői között lehetőség adódik arra, hogy a magyarság igaz története feltáruljon. A magyarok őshazáját szakemberek beállítottságuknak megfelelően más és más területekre helyezték és helyezik. A régészet, nyelvészet, antropológia stb. tudományos felfedezései az eredet mondák , krónikák mint források összehasonlítása megoldást adhatnak történelmünk pontosabb meghatározására.
A régészeti feltárások a török (türk) népek őshazáját Belső-Ázsia területére teszik. Ez alapján, elfogadva hogy hunok3 az uráli nyelvcsalád török ágához tartoznak és őshazájuk Belső-Mongólia ORDOSZ vidéke volt, akkor ezt a területet a lehetséges őshaza egyikének tekinthetjük. Kutatók megállapították, hogy a Han Birodalom fegyveres támadásai miatt amikor Hunia a sivatagtól délre eső ősi területeit elveszti és a keleti részen hatalma meggyengül megkezdődik a népvándorlás nyugat felé Európába. K. sz. u. 350. Belső Ázsia felöl a hunok vezette törzsek nyugat felé vándorolnak. A Tien-San és Kazakisztán vidékén a hiungnu csoportok kapcsolatba kerültek iráni eredetű voszun, szaka, alán népekkel. A hunok egyik ága Irán keleti tartományát szállja meg, a másik ága a Kelet Európai síkság felé vonul. K. sz. u. 370 körül a hiungnu-hun csoportok törzsszövetséget alkotnak. A hunok elözönlik a Dél-Orosz szteppéket, a Római Birodalom Határa felé szorítják a nyugati gótokat. A hun néven kialakult törzsszövetség a Kazah- szteppe vidékéről Európa belseje felé vonul és ott nagy birodalmat hoz létre. A népek nagy népvándorlása elkezdődik és kb. kettőszázötven évig tart K. sz.u. 434-435 között Attila a hunok királyának birodalma az Uráltól a Rajnáig terjed. A birodalom központja a Kárpát medencében volt. K. sz. u. 443 –ban a Worms körüli Burgund államot a hunok felszámolják. K. sz. u. 451-ben Attila hun-germán seregével Galliába tör, Aetus római hadúr Catalaumnál feltartóztatja.4 A következő évben Attila megtámadja Itáliát és Rómáig nyomul. Attila K. sz. u. 453. évben meghal,5 birodalma szétesik, a hunok a keleti szteppékre vonulnak vissza. Attila uralkodásának idejére esett a birodalom fénykora.
A korai magyar krónikák és székely szájhagyományok azt tudatják, hogy a
székelyek Attila hunjai kik a Hun Birodalom bukása után visszamaradtak.791-799 között a frankoktól elszenvedett vereség hatására vonultak Csigla6mezejére. A székelyek magyarságukat soha nem tagadták, mindig magyarul beszéltek. Anonymus7, Kézai8 krónikái valamint mások is Werbőczi9, Székely Estván Attila népének maradványának tartotta őket.
A hunok Kaukázusból való elköltözésének idején bizánci források szerint 450-481 közötti időszakban (K. sz. u. 463 táján) a saragurok, ugorok és onugorok először lépnek fel a hunok korábbi területén a Kaukázus és Azovi-tenger között. A bizánci források hunok társaságában élő népnek tüntetik fel őket.
A saragurok és ugorok a magyarság két ága volt. E népek ugyanazon időben és helyen léptek fel mikor a hunok eltűntek. A korabeli források hunoknak nevezik őket akik önként egyenrangú félként csatlakoztak a törzsszövetségbe és származás tekintetében hunoknak tekinthetők. A hódítás vagy erőszakos elnyomás még a Hunor és Magor9legendában sem él. A magyar és hun törzsek összekovácsolódásából már a negyedik század
vége előtt magyar nyelvű etnikum alakult ki.
Kínai és bizánci korabeli források szerint az avarok Kína északi peremén élő néppel a zsuan-zsuanokkakal azonosíthatok. Annyi bizonyos, hogy Közép Ázsiai birodalmukat megdöntő türkök elöl menekültek nyugat felé (zsuan-zsuan háborúk 550 –es években.) Valószínűleg török nyelvűek voltak, egyesek szerint vezető rétegük mongolul beszélt. Az avarok Baján Kagánnal (562-601) a VI. században érték el a Kárpát- medencét. A longobárdokkal szövetkezve gepidáktól elfoglalják az Alföldi területeket. Miután a longobárdok elvonultak Itáliába helyükre avarok mentek. Az avarok elfoglalják az egész Kárpát-medencét és kialakítják az Avar Birodalmat. Baján Kagán a székhelyét a Tisza mellé helyezi. Az Avar Kaganátus sikerrel harcol a Bizánci Birodalommal béke fejében bizánci évpénzhez jut. 626-ban az avar inváziók megtörnek a Bizánci főváros falainál. 630-as évek után az Avar Birodalom válságos korszaka következik. A 670-680-as években Kurber vezette új népcsoport költözik és telepedik le Pannoniába kagáni engedéllyel. A kaganátus területe megnő. Határa az Enns folyó a 662 évi frankokkal kötött békeszerződés alapján. 710-830 A VIII. század utolsó évtizedében a Frank Birodalom Avar országot fenyegette. Kr. sz. u. 788-ban bekövetkezett az első frank támadás. Ekkor az avarok ellentámadása elmaradt.791-ben Nagy Károly összpontosítva seregét az Avar Birodalmat támadta meg, melyre előzőleg területi követeléssel élt. A hadjárat során Győr és Comange (Tulln) közötti avarságot próbálták tönkretenni. A tervszerűen hátráló avarok mindent letaroltak. Károly 52 nap múlva eredménytelenül hagyta el Avar országot, mert lovait nem tudta etetni. 796-ban Erik friauli herceg hadjáratában elpusztította a kagáni székhelyet. (a zsákmány 15 szekér arany és ezüst). Az avarok ellen a nyár folyamán Pipin olasz király is hadjáratot indított és a Tiszáig hatolt. Az avarok mindegyik esetben megadták magukat. A799-801 évi avar lázadás elfojtása után 803-ban a Kagán tundusz meghódol a frankok előtt. Nagy Károly felállítja ORIENS prefektusát. Az avar háborúk ezzel befejeződnek. A frank háborúkban az Avar Birodalom politikai hatalma meggyengült, a nép mint etnikum teljes egészében nem szűnt meg az utódok megérték a 895 évi honfoglalást.
Őseink a VII. sz.-840: körül Levédia (Dentü Magyer) a Don, a Donyec és Azovi - tenger között húzódó területen a kazárok közelében azoknak nem alávetetten igen rövid ideig éltek. Kihasználva a kazár előkelők között kialakult ellentéteket és felkelést a magyarok befogadva három kabar törzset elköltöztek a kazárok szomszédságából. Etelköz. A Kárpátok, a Fekete tenger, a Duna, Volga területén van. A minden földi jóban bővelkedő terület. A folyók mellett téli szállást alakítanak ki a magyarok, a férfiak legeltetéssel, a nők és szolgák földműveléssel foglalkoznak, de szláv világ veszi őket körül. A szlávokra súlyos adókat rónak, megkezdik a kalandozásokat. Figyelmüket felkelti a Kárpát medence.
Ebben az időben döntő esemény történt megalakult a hét törzs törzsszövetsége és Álmos lett a vezér.
Etelköz déli és keleti határai nyitottak voltak a szomszédos besenyők és bolgárokkal szemben, ezért a magyaroknak a Kárpát medence védhető területét kellett megszerezni., Európa akkori uralkodói a nyugat és kelet római császárok elfogadták a magyarok törekvéseit.
Magyarok szövetkeztek Arnulf német királlyal a morvák ellen, VI. (Bölcs) Leó bizánci császárral a bolgárok ellen. A honfoglalás (visszatérés) politikai előkészítése megtörtént. Mikor Árpád fia Levente a görögökkel szövetségben a bolgárokat teljes sikerrel szorongatta Simon bolgár cár külön békét kötött Leóval és a magyarokra vetette magát.
A besenyők kelet felöl szorongatták a magyarokat. A Kárpát medence elfoglalását a besenyők támadása nem hátráltatta, csak magyar utó véderők kerültek szembe a besenyőkkel. A politikai és fegyveres eszközökkel kombinált, tervszerűen előkészített és végrehajtott honfoglalás teljes sikerrel járt.
b. Haza a Kárpát-medencében

A magyarok Vezéreik vezetésével K. sz. u. 895 ben rövid időn belül birtokba vették a Kárpát medencét. A területen élő avarok és székelyek testvérként fogadták őket.
A Fuldai Évkönyvek(714-901) így írnak errõl: a magyarok "visszatértek oda, ahonnan jöttek, sajátjukba, Pannóniába" negyedszer, immár végleg.
Arról, hogy hogyan folyt le a honfoglalás, valószínűleg III. Béla névtelen jegyzője (Anonymus) szól legbehatóbban, de „Gesta Hungarorum” című műve nagyon sok tollharc tárgya még ma is. Sokan elvitatják érdemeit megfizetett tudálékos történelem hamisítónak bélyegzik, mások minden szavára esküsznek és elhiszik amit leírt. A sok hiba és tévedés ellenére a honfoglalást katonai és földrajzi szempontból helyesen írja le.
Sajnos nem ismerjük részletesen azokat a hadjáratokat és csatákat amely során Árpád hazánkat elfoglalta, de azt tudjuk , hogy bámulatra méltó bölcsességgel tervezte és irányította a hadműveleteket. Árpád elvezette népét arra a helyre ahol elődeik a hunok és avarok is keresték hazájukat és éltek. A honfoglalás egész menete és tartós eredménye bizonyítja, hogy Árpád nemcsak első fejedelmünk, hanem nagy hadvezérünk is volt.
A honfoglalás nagy művelete katonai értelemben ,a hadjáratok és csaták miatt 899 őszén de legkésőbb 900 tavaszán befejeződött.

Jegyzet:3 A hunok őshazája a mai Kína Belső Mongólia részén lévő Ordosz vidéke. K. sz. e. 318-tól kínai források egy hiungnu nevű harcos lovas népről tesznek említést Mongólia, Pamír, Tien-Sán vidékén. K.sz.e. a II. és I: évezred fordulóján a hunok már ismertek voltak. Az ős iráni népek és régi hindu eposzokban nevük huna. Nyugati források szerint a hunok az ural altaji nyelvcsalád török ágához tartoznak. Az évszázadok során a lovas népek különféle csoportokban jelentek meg. Ezek közül az egyik legnagyobb a Hun Birodalom volt. A hunok végig törzsszövetségesként jelentek meg a történelemben és nem mint egyetlen nép.
:4 Attila 451-ben kb. 500000 fős seregével Gallia felé nyomult. Aetius az egyesült seregekkel Orleans ostrománál megzavarta a hunokat. A megzavart sereg a Catalumi síkságra vonult és ott római és gót seregekkel ütközetet vívott. A véres ütközetben 165000 (tálán 300000) ember esett el. A harc inkább döntetlen volt, mert a rómaiak nem üldözték Attilát, ő hazatért.
:5 Attila halála Kézai Simon mester Magyar Krónikája szerint így történt: „4§. Ethele menyegzőjéről,
haláláról és temetéséről”…a bratai király emberei alaknál gyönyörűbb, Mikolt nevezetű leányt viszik hozzá szeretőül,…” „..midőn vele menyegzőjét ülötte, az ívásba szokásosnál jobban bele merüle, s menyasszonyi éj gyönyöre után hanyatt fektében orra vére megerede, s szabad folyása nem lévén torkára mene, s ott megaludván s lélekzetét elfogván a világ félelmét megfolytá."
: 6 „CSIGLA”…Német Gyula megfejtése szerint „Magas gát, nádból, gyékényből font magas kerítés, a sátor bejárata előtt kifeszített gyékény, nagy hó, lavina” összefoglalólag „gáthely” jelentésü. (Balázs Gábor A székelyek nyomában 43. Old)
:7 Anonymus- Gesta Hungarorum 50 fejezet utolsó kikezdése „a székelyek, akik elöbb Attila népei voltak, Űsübü hírét hallva békésen elébe jöttek”

Anonymus: A Gesta Hungarorum ( 1200 körül); a történelmi hagyomány és az állami keret szolgálta a nemzeti együvé tartozás és kifejezésre juttatását.
:8 Kézai Simon mester Magyar Krónikája fordította Szabó Károly” első könyv IV. fejezet 6 §. A székelyekről, és..” „Maradt volt még a hunokból háromezer ember, kik a Krimhildi csatából futással menekültek, kik is félvén a nyugati nemzetektől Árpád idejéig a Szikla mezőn maradtak és ott magokat nem hunoknak hanem székelyeknek nevezték.”
:9 Werböczi István „Hármaskönyv” III. rész 4. Címének megjelölése „De Scythulis TTrassylvanis, quos siculos vacitanius” 3-
:10 Kézai Simon mester krónikája I. fejezet 5 . §. Hunor és Magor Scythiába költöznek. Scythia leírása. Fordította : Szabó Károly , Kézai Simon: Gesta Hungarorum (1282-1295) az etnikai eredet kerül előtérbe.” Mert száznyolcz nemzetségből áll a tiszta Magyarország, s nem többől, s ha tán hozzájok mások is csatlakoztak, azok idegenek, vagy foglyoktól eredtek .” 3
c. A magyarok történelmi tudata

Kit értünk magyar alatt? ( jegyzet, dr Kiszely István előadásáról 2008. 9. 14)
A régészeti leletek alapján a Kárpát medence valószínűleg mindig is lakott volt .
Régészeti leletek szerint maradványok kerültek elő: Rudabánya 9 millió éves, Vértesszőlős , Tatabánya, Érd, Szeleta barlang kb. 320 ezer éves korúak. Az új kőkorban benépesül a Kárpát medence. Leletek kerültek elő Aszód, Zengővárkony valamint Morvaország és a mediterránum területéről. Az időszámításunk előtti 2300-1200 között a réz és bronz kora volt. A vaskori kultúra időszámításunk előtti 1000 körül jelenik meg.(Halstadt)
A szkita=Szittya lovas nép K. sz.. e. VII- VI század jelenik meg.
K. sz.e. III. sz. feltűnnek a kelták (Spanyolország) Az Iráni magasföldről a szarmaták érkeznek a Duna- Tisza közébe. A kelta uralmat felváltva K. sz.u. 0-395ig rómaiak foglalják el Pannóniát. 395-ben a rómaiak behívják a hunokat a gepidák kordába tartására. 453 .Attila meghal, birodalma feloszlik. 568-803 között az avarok birodalma áll fenn. 670 körül türk kazár szarmaták érkeznek a Kárpát –medencébe. 895-ben Árpád népe , 1235. Jászok (alánok), 1242-1243 kunok a Kárpát –medencébe érkeztek.

A magyarságot a szkita=Szittya lovas nép K. sz.. e. VII- VI század megjelenésétől számíthatjuk.
A honfoglaló magyarság ember típus összetétele honfoglaláskor: KISZELY 1979 Bartucz 1938

Turáni 12,5 25-30
Kelet-balti 26,8 20
Dinári 16 20
Előázsiai 4-5
Pamiri
Mediterrán 5,5 1
Alpi 14,2 15
Nordikus 8 4
Mongoloid 17 4-5
Egyéb (lapp, urali, stb.) 12,5 0-7d.

A nem magyar népek viszonya történelmi tudatunkhoz
Az emlékezet történelemmé való átalakulása minden közösséget arra sarkalt, hogy saját történelmének újraélesztése révén újra definiálja identitását. Minden testületre áll, hogy az etnikai és társadalmi csoportok szükségesnek érzik eredetüknek igazolását. A történelmi magyarság nem magyar nemzetei számára az ős ellenség egyértelműen magyar. A középkori történeti földrajz szerint Nyugat- kelet- Európához tartozó országok Baltikum, Lengyelország, Csehország, Horvátország és Magyarország . Az etnikumok két típusba sorolhatók, vannak nemesi és vannak nem nemesi etnikumok. A különbség azt jelenti, hogy az első típusnak az államalakulástól volt saját, ahhoz az etnikumhoz tartozó politikai elitje, vagyis saját uralkodó osztálya. A második típusnak nem. A különbségtétel éppen a történelmi tudat szempontja miatt nagyon lényeges.
A nem magyar népek történelmi tudatunkhoz való viszonyát e fejezetben a K. sz. utáni 1000 ig tartó időszakra vonatkozólag vizsgáltam és értelmeztem.
Amennyiben elfogadjuk, hogy a történelmi tudat a nemzeti fejlődés lényeges eleme és, hogy épp ez a történelmi tudat állítja szembe egymással a népeket és nemzeteket nem csodálkozhatunk azon, hogy környezetünk nem magyar identitású népei legtöbbször kifejezetten ellenségesen ítélnek meg bennünket, az ős ellenség számukra egyértelműen a magyar. A történelem eddigi menete ezt igazolja. Tudjuk hogy a történelmi tudat származás tudatot takar, de területhez kötődést is jelent. A nemzet határai földrajzi és politikai határvonalak, leginkább mégis belűről rajzolódnak ki. A nemzet önmeghatározása egy nagy család határ. A színbolikus határ képzés formája a nyelvi elkülönülés. Elsősorban olyan tényezők játszanak szerepet a történelmi tudat alakításában, hogy a befogadó személy miként találkozik a múltbeliség megjelenítésével illetve a múltbeli eseményeket hogyan ábrázolják és ítélik meg. Leszögezhetjük , hogy a magyar történelmi tudat alapvető eleme a „történelmi Magyarság” és az 1918 utáni Magyarország közötti folytonosság.
Nézzünk néhány példát, hogyan gondolták, írták le a magyar történelmet, nemzeti emlékezetünket a külföldiek K. sz. u. 1000-ig.
Az ókori és más íróktól hasznos adatokat tudhatunk meg. Például:

AGATHIAS (szül. i.e. 301) könyve 154. oldalán a szkíta hun nép azonosságát igazolja. „ minden barbarus népek, melyek az Imauson belül laknak Schythának vagy Hungarusnak neveztetnek”
Hippokrates(i.e. 456-366) Európában él a Szittya nép még melyet szarmatának, szakának, szabíroknak, gepidáknak, párhtusoknak, pannoknak,médeknek, jazigoknak( jász) hunnoknak és avaroknak is neveznek…
Bölcs Leó (886-912) taktikájának XVIII. fejezetében többek mellett őseink harcmodorról ír: - Megragadják a kedvező alkalmat, hadicsellel szeretnek rajtaütni az ellenségen. Fegyverük kard, páncél, íj és kopja; ha üldözik őket, inkább az íjat használják. Nemcsak ők maguk vannak felfegyverkezve, hanem a főemberek lovai is. Lóhátról nagyon ügyesen nyilaznak. Sok lovat, barmot visznek magukkal, ezek adják nekik az élelmet. Nem használnak körülkerített tábort. Szeretik a távolból való harcot, cselvetést, ellenség bekerítését,színlelt meghátrálást. Addig üldözik az ellenséget míg soraikat fel nem bomlasztották.
A magyarok sajátos harcmodorát, a lovaglás és nyilazás tudományát ügyességét a nyugati népek sohasem tudták megközelíteni. Kitartó lovaikon nagy utat jártak meg. A pusztai népek bámulatos tájékozódó képessége is nagy segítségükre volt.
Mohamedán földrajzírók és utazók jelentéseikben arról tudatnak, hogy „… a magyarok szemrevaló szép külsejű emberek, nagytestűek vagyonosak… Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyöngyökkel berakottak.”
Bíborban Született Konstantin (913-959 leírja a vérszerződést, innen tudjuk, hogy megalakult a törzsszövetség és Álmos lett a vezér.
Különösen a nyugati kútfőkben nagyon sok a félelem, tudatlanság és gyűlölet sugalmazta túlzás.
Fuldai Évkönyvek (714-901)-A Zwentibaldus ... humánum sanquinem siciens circumiret, ultimum hortando suos, ne pacis amatores, sed pocius inimici domesticis persisterent, - diem ultimum clausit infeliciter - Avaris, qui dicuntur Ungari in his temporibus -, ultra Danubium peragrantes multa miserabilia perpetravere.
Az embervérre szomjazó Zwentibaldus utólján arra intette övéit, hogy ne a béke barátai legyenek, és az utolsó szerencsétlen napon - az avaroknak, akik most magyaroknak neveztetnek - túl a Dunán körbejárva sok nyomorúságot/ hitványságot kövessenek el.

Regino brüni apát krónikája, ami valószínüleg a kalandozások idejéből való másolat (az eredeti hiányzik) ezzel kezdődik:” a vad és vadállatok minden kegyetlenségét felülmúló magyarok”. Ekkor már jogosult volt rosszat mondani az Európában portyázó magyarokról.
A X. századig Kárpát –medence egyben őshaza népe szinte színmagyar, egyben őshonos és ősi közszabadságban élt. Ezt nem értették meg ellenfeleink. A Kárpát –medencén belül nincsenek határok. A határt a népi nyelv, a népi kultúra, a népi lélek határai adják, melyet senkinek sem szabad a másik rovására átlépni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vérségi kapcsolat esetén ezerszer könnyebb a szeretet és megértés mint ha nincs vérségi kapcsolat.
A köznép szkíta-hun eredetről, Hunorról és Magorról, a Csodaszarvasról, Fehér ló mondájáról, Árpádról Lélről, Botondról beszél. Mivel a Kárpát medencében csak a magyar államalakulatnak volt ebben az időben meghatározó politikai, saját nemesi uralkodó osztálya, különbség tételt tenni a történelmi tudat szempontjából a nemzetben11-bár bizonyosan kisszámú más történelmi tudatú emberek is lehettek - nem célszerű.
Azokról a magyar történelmi tudat változásokról melyek az Árpádházi királyok korától (K. sz.u.1001l bekövetkeztek most nem írok.
Jegyzet:11 Egy népet nemzetté az ő történelmi tudata emeli, ha van történelmi tudat, van nemzet.

Tisztelt Olvasó! Az általam leírtakat el lehet fogadni vagy vetni. A tudomány számtalan módszereinek felhasználásával új megközelítésben a magyarok és elődeik történelmi bemutatása a leírtakat igazolja vagy cáfolja.
Köszönöm, hogy írásomat elolvasták.

Kaposújlak, 2012.01.06. Kiss jános

Válasz

A magyarokat egyes forrasok törököknek is mondtaak!

Válasz