Magyarság: VANNAK-E, LEHETNEK-E ROVÁSEMLÉKEK KELETEN?

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

Mostanában gyakran eltűnődöm azon, mi is lenne, ha a magyarok nem ellenségeskednének, civakodnának szinte mindenkivel: testvérrel, szomszéddal, fiatalabb az idősebbel, tudós a tudóssal, tudálékos a még tudálékosabbal. Ne higgye persze senki, hogy túl sok időm lenne mélázgatni, moralizálni, hisz itteni kortársaimmal ellentétben, akik már nálam jóval fiatalabb korukban is nyugállományba vonulhatnak/vonulhattak, nekem – többszöri törvénymódosítás után – majd csak pár hónap múlva lesz lehetőségem erre. Ha megérem – insallah! Ha nem járok úgy, mint egykori, velem egyidős naplós kollégáim, akik már rég elmentek és nem volt gondjuk a nyugdíjjal, öregkori semmittevésre, hisz idejük lejárt a várva várt nap előtt.

Itt keleten sok ember megéri még a 100. életévét is. A feleségemnek is van egy szép fehérszakállú nagybátyja, kiváló méhész szakember hírében áll a jó öreg. Nem lógatja a lábát otthon, valószínűleg annak köszönhetően érte meg e magas kort. Mondják, hogy arrafelé kristálytiszta még a levegő és nem a bolti agyontartósítószerezett, adalékanyagozott, hanem az igazi ételt, a természetes (divatos szóval bió-) élelmiszert fogyasztják az emberek. Nem hazudoznak, nem egymás megrövidítésén, megalázásán, fáradoznak, egyszerűen élik a mindennapjaikat: élnek! Csupa nagybetűvel írva…

Nekünk, akiknek nem adatott meg ez a kegy, muszáj folyton dolgoznunk. Még így hatvan év felett is. Ki kapával, ki kaszával, ki a szavával. Vagyis akinek –mint nekem is az írás a mestersége, a szép szóval, a jó szóval, az okos szóval. Mert ez is munka, ami ráadásul sokszor – az értetlenséget, az emberi butaságot, az irigységet, a rosszindulatú akadékoskodást is beleszámítva a munka sorába – nem is könnyű, nem is mindig egyszerű feladat. Néha hosszabb – rövidebb levelekben kell elmagyarázni, érthetőbbé tenni dolgokat. Megpróbálni megvédeni, vagy csak megismertetni a saját álláspontunkat. Egy ilyen gondolatsorból való az alábbi idézet is, ami tulajdonképpen szervesen kapcsolódik ehhez a weboldalhoz is…

 

"Én úgy gondolom, hogy az emberi civilizáció egyik (és nem kizárólagos) nagy öröksége az a különféle jelrendszer, amit írásnak nevezünk.

Az írás, az írásbeliség vizsgálata (vagy történetének, fejlődésének, változásainak megismerése) azért fontos számunkra, mert ennek segítségével jobban megérthetjük az emberiség valós múltját. Azt a múltat, amely a különféle népek, nemzetek, nemzetiségek, illetve a többféle kultúrák, eszmék (eszmerendszerek, vagy vallások, világnézetek), sajátos, csak az emberiségre jellemző összetett keveréke.

 

 

network.hu

Az európai kultúrkörben nevelkedett emberek (tudósok, kutatók, tanítók, vallási vagy politikai vezetők) túlnyomó hányadának gyakori hibája, tévedése (vagy szándékos félrevezetési szándéka), hogy csak egyoldalúan, a nekik megfelelő (az ő elveiket, elméleteiket, felfogásukat igazoló) tényeket, összefüggéseket hajlandóak csak elfogadni, vagy számba venni. Megfeledkezve arról a fontos tényről, hogy a Föld az emberiség közös civilizációs élettere.

 

Az írás, az írásbeliség az évezredek, az évszázadok során számos változáson ment keresztül. Vannak népek, akik az eltelt időszakban (nem mindig önszántukból) többféle írásjelet használtak. A török nyelvű népeknél például a rovásjelek használatát követően arab, perzsa – majd az ezekből kialakított oszmán-török írásjelek – azt követően pedig a latin betűs írás, vagy a cirill betűkből kialakított abc-k segítségével őrződött meg a tudásanyag. Vannak keleti népek, például a kínaiak, akik hosszú időn át megőrizték, illetve mára egyszerűsítették, modernizálták eredeti írásrendszerüket. Így téve lehetővé, hogy az azonos kultúrájú, de más nyelvjárást beszélők is értsék egymást. A kínai tévé csatornák ezért feliratozzák a műsoraikat.

 

network.hu

 

A magyar nyelv, annak ellenére, hogy csak a 19. századtól vált hivatalos államnyelvvé (korábban a kárpát-medencei Magyarország hivatalos államnyelve a latin, majd a német volt) írásbeliségét is főként a latin betűs abc segítségével őrizte meg. A rovásírást, mint „pogány-kori” emléket a keresztény egyház, és a királyi adminisztráció is szigorúan üldözte. Ennek ellenére a fennmaradt magyarországi rovásemlékek egy része mégis a keresztény templomokban, vagy éppen e vallással összefüggésben maradtak fenn. Többnyire a Kárpát-medence területén.

Rovásemlékek, köztük az időnek jobban ellent álló, kőbe vésett jelek persze itt Keleten is vannak. Köztük nagy valószínűséggel lehetnek, a Kárpát-medencében fellelteknél régebbiek is. Ha elfogadjuk, hogy a magyar és a török nyelvben (nyelvekben, nyelvjárásokban) is sok az azonos jelentésű, tartalmú szó, és, hogy ezek régebbi keletűek, akkor nyilván kell, vagy kellene olyan szavakat is találnunk, amelyeket ezekre a régi kövekre véstek.

Legelőször talán a magyar rovásjeleket kellene összevetni a török rovásjelekkel, aztán meg kellene vizsgálni az ilyen egyeződések nyomán a feliratokat. Ott azokon a helyeken, ahol bizonyítottan a magyarság és a török népek is vándoroltak, illetve együtt tartózkodtak hosszabb-rövidebb ideig. Mind a magyarság mind a törökség eurázsiai vándorlásának helyszínei, időszakai behatárolhatóak. Mindezek után azt kellene elfogadnunk, hogy füves pusztaságon (a sztyeppén, vagy steppén) nomadizáló magyarság látszólag eltérő elnevezése a cirill betűs „мадияр, мадьяр” = madijar, madjar; az arab betűs „ﺍلمجر (al-madzsar)” illetve annak különféle változatai; a görög betűs (bizánci) Σάβαρτοι ¢σφαλοι = szavartoi aszpalohi – vagyis szavárd magyar, továbbá a madzsagar és a basdzsirt (a baskíriai magyarság elnevezése) egy és ugyanaz!

Miért fontos mindez egyértelműsítése? Egyrészt mert a mai országhatárok akkoriban, amikor a fenti neveken ismert magyarság a keleti füves pusztaságokban vándorolt, még nem léteztek. Másrészt, ha a mai múzeumokban, könyvtárakban tárolt forrásanyagot akarjuk tanulmányozni (melyekben ugye lehetnek utalások, hogy hol merre lehetnek régi rovásfeliratok), akkor ezeket a meghatározásokat, mint kiinduló pontokat el kell fogadnunk. Azzal most ne foglalkozzunk, hogy az emberi civilizáció különféle szakaszaiban, kikkel és milyen kapcsolatot tartott fent a magyarság és azok az időszakok milyen hatással voltak népünkre. (Vagy, hogy honfoglalás volt-e, vagy hon visszafoglalás!) Illetve, hogy hol volt a magyarság őshazája…

 

network.hu

 

Az iszlám vallás elterjedése után a muszlim kereskedők, utazók, földrajztudósok elég sokat fogalakoztak a keleti magyarsággal. Az erről szóló írások utalnak egyrészt a magyarok tartózkodási helyére, viselkedésére, viseletére, másrészt közvetlen vagy közvetett információkat szolgáltatnak arra vonatkozóan is, hogy a magyarságot sokan a török népek, vagy a törökséggel együtt, a Keleti Hun Birodalom alattvalói közé sorolják. Kivéve a szavárd magyarokat, akik – az én olvasatom szerint – függetlenek voltak, innen az „aszpalohi” melléknév, amit a bizánciak (mint nekik nem hódolókra) rájuk aggasztottak. (Azt, hogy valóban magyarokról van, vagy lehet szó, egyebek mellett örmény forrásokból, másrészt Ibn Battúta helyszíni látogatásáról szóló leírásából tudjuk!)

Még egy dolog van, amin talán érdemes elgondolkodni: a magyar és a törökség által használt rovásírás minden valószínűség szerint régebbi lehet az ugyancsak jobbról balra íródó arámi (arameus), illetve az arab írásnál. Lévén, hogy a rovásjeleket nem kapcsoljuk egymáshoz és pl. az arab írásos emlékekből is maradtak fenn olyanok, amelyeknél ez ugyancsak megfigyelhető. Ez utóbbiak csak azért lehetnek fontosak, hogy korban be tudjuk határolni a különféle írásokat, írásrendszereket, mielőtt alaposabban foglalkoznánk velük.

 

network.hu

 

Nagy kérdőjel persze, hogy a magyarság törzsei, amelyeket más-más névvel illetnek az egyes korok keleti forrásai, egységes kultúrát képviseltek-e, vagy mennyire azonos nyelvet beszéltek. Azt már elég jól tudjuk, hogy a keleten maradtak túlnyomó többsége 622 után felvette az iszlám vallást. Talán többet is megtudhatnánk róluk , ha a különféle szakemberek (tudósok, kutatók) végre a 21. században megtalálnák a kapcslódási pontokat, az együttműködés, a közös gondolkodás lehetőségeit..."

© Ferenci Ebubekir (Isztambul, 2012-02-24)

Címkék: kelet keletkutatás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Kiss János üzente 6 éve

Vannak-e lehetnek-e rovásemlékek keleten ? (hozzászólás)
A hozzászóláshoz tartozó I-XVII képek az Elfeledett Keleti Magyarság
Képeknél megtekinthetők!
Tisztelt Olvasóm!
Egyszerű az igazság. Természetesen vannak.

I. kép
Sebestyén Gyula Rovás és rovásírás, TINTA Könyvkiadó , Budapest 2002 92.old.

II. kép
Sebestyén Gyula Rovás és rovásírás, TINTA Könyvkiadó , Budapest 2002, 176 old.
III. kép
Rovásírásos ótörök sírfelirat részlete

Vélemény a bevezetőhöz:
Az egyet értés hiánya nem jelent automatikusan ellenségeskedést, civakodást vonatkozzon az testvérre, szomszédra, fiatalra, idősebre, tudósra, tudálékosra. az eltérő vélemények más, más megközelítések magában rejtik a legjobb, legnagyszerűbb megoldások fölénybe kerülését. Az érvényesülés, a felülkerekedés némelyeknek ellenségesedésnek tűnhet holott az egész végső soron a nemzet a nép fennmaradásának egyik velejárója. Az ember ideje fizikai értelemben a halál bekövetkeztével lejár, de fennmarad utána az örökség,(hátrahagyott javak, eszközök, szellemi produkciója, utódaik stb.) ami továbbra is hat az őket követő nemzedékre. Az idős kor nem kell, hogy a láblógatást semmittevést jelentsen. A munka bár nem könnyű es egyszerű a fiatal és idős számára minden nap morális és fizikai erőt ad. A dolgok megmagyarázása, megismerése, értése bonyolult, saját álláspontunk megvédése még nehezebb.
Az írás és írásbeliség:
Az emberi civilizációval kialakultak különféle jelrendszerek. Köztük az írás és írásbeliség mint mindig az idők folyamán úgy napjainkban is segít, hogy megérthessük valós múltunkat és következtetéseket tegyünk többféle tudomány sajátos ágaira, napjaink és jövőnk világára.
IV. kép


Szándékos ferdítések, félrevezetések.

„ Az írás jó dolog, az olvasás nemes dolog a gondolkodás pedig a tudás meleg ágya. A tények meghamisítása cseles dolog. Kezdetben egy mély gödör volt a szív ágya. SZÍV+AGY=SZÍVÜGY. Ezért mindenkinek legyen szívügye az igazság keresése. ..Az okosok legelső feladata a FRIGYLÁDA= PANDORA Box megszerzése volt, ami tartalmazta a genetikai és technikai kódrendszert. A következő lépés az ősi ABC… eltörlése volt. … A vándorlások során új családok klánok keletkeztek, új beszéddel írással amelyek még magukon hordozták az ősi jeleket és jelentéseiket, de generációk múlásával ezek is átalakultak más értelmezést nyertek.” (Kiss Lóránt György,Mágikus ABC-D az egyetemes szófejtő codex-törő, Kaposvár 2000.)
Egyes tanítások szerint a magyarok se írni se olvasni nem tudtak. Csodálatos! De amikor minden évben fél Európával az egyik vagy másik un. kulturált nemzettel csatáztunk még 500 évnek kell eltelnie , hogy meg tudjon szólalni magyarul és azt le is tudja írni. Nevetséges! Nem kell komplikált elméleteket gyártani, nyelvezetünk őseredetét sokan bizonyították. Életképes népcsoportot írás nélkül csak szóbeli utasításokkal igazgatni kormányozni nem lehet.
A parancsolat szerint ne csinálj festett vagy faragott képet. Azért tiltották a képszerű megjelenítést, mert az többet mondott mind ezer betű vagy szó. Aki nem tud olvasni ne lássa a múltat , ne emlékezzen. A kiváltságosok betűvetéssel, írással az ismeretük birtokában a hatalom fenntartásával uralkodhattak a népen.
Az írás és írásbeliség az évezredek során sok változáson ment keresztül.
V. kép


.” (Kiss Lóránt György,Mágikus ABC-D az egyetemes szófejtő codex-törő, Kaposvár 2000.)

Tárgyi bizonyítékokat szerezni az írás kialakulásáról nem is olyan nehéz. Néhány példa Ázsia és Európa területéről a teljesség igénye nélkül:
- A nagy katasztrófa után kezdetben megjelennek, „ Volt amit látok” sziklarajzok,vésetek, barlang festmények a történeti valóságról Kr. sz. e. 50000-10000
Vi. kép
VII. kép
-A sumér birodalomban az ékírás Kr. sz. e. 3100 körül jelenik meg
VIII. kép
Marton Veronika, Somogyi rovásírásos kövek, MATRONA Győr 2008. 65. old.

IX. kép
X. kép
Folytassa!

Lehet gyakorolni.: Feliratos agyagtábla. Francia-magyar szótár, kockás papíron táblázat, Labat jellista
( MANUEL D’ ÉPGRAPHIE AKKADIENNE (Signes, Syllabaire, Idéogrammes) par RENÉ LABAT, Paris IMPRIMEIE NATIONALE, 1948)
XI. kép
MANUEL D’ ÉPGRAPHIE AKKADIENNE (Signes, Syllabaire, Idéogrammes) par RENÉ LABAT, Paris IMPRIMEIE NATIONALE, 1948
- Az ideografikus írás (képírás) használata Kr. sz. e. 1500 körül Kínában. XII. kép
„ Az első tekintetre igen furcsa kínai írás a régi képírásból fejlődött ki. Eredetileg, midőn le akartak írni egy szót, kis képecskéket festettek; ezen képecskéket mindig jobban és jobban egyszerűsítették és így keletkezett a mostani kínai írás” Szajkó József S.J. Pogány Kína p.9. Európa Irodalmi R. Bp. 1928.

-A főníciaiak kifejlesztik az alfabetikus írást
XIII. kép
Forrás: Ancient History Enciklopédia

XIV. kép
Az Aranykor öröksége a rovás írás eredete meghatározatlan ősidőkig megy vissza. Telegdi János szerint a rovásírás a magyar nyelvhez legtökéletesebben alkalmazkodó jelrendszer. Őseink betűi mögött bizonyos ősképek és elvont fogalmak rejlenek.
A rovásírás jelképrendszere szorosan összekapcsolódik történelmünkel. Szent István korában a rovásírásos könyvekért , rovásbotokért fizettek melyeket aztán elégettek. Ezért hazudták , hogy a magyaroknak nem volt írása és a német-olasz térítők tanítottak betűvetésre minket.
- Kézai Simon krónikája utal arra, hogy a székelyeknek írásuk volt. Az írást a blakkoktól (karluk török törzs) tanulhatták. (Bodor György „ Egy krónikás adat helyes értelmezése”címmel megjelent tanulmányában rámutatott, hogy a blakok nem a románok ősei.-1976. Akadémia „ Magyar nyelv” című folyó irat). A székely rovásírás nem a türk írás egy az egyben való átmásolása.

Székely ABÉCZ-ék 32 betűből valószínű
10 betű főniciai
4 betű etruszk
7 betű a türkel azonos ezek közül egy olyan amelyik más írással nem egyezik 1 betű
6 betű a hat betűből kettő mindhárom írásban =4 betű
-----------------------------------------------------------------------------------------------
27 betű 5 betű
32 betű


XV. kép

XVI. kép
XVII. kép
Igen foglalkoznunk kell azzal, hogy az emberi civilizáció különféle szakaszaiban, kivel , hol és milyen kapcsolatot tartott fent a magyarság és azok az időszakok milyen hatással voltak népünkre, volt-e, van-e közös írásemlékünk, mint pld. rovás. A magyarság törzsei, amelyek nemzetet alkotva mára egységbe forrtak, már a modern nyugati kultúrkör emberei . A keleti származást és ahhoz kapcsolódó tudatot ,kultúrát ismét egyre jobban befogadják. Tekintettel arra, hogy életvitelünk, vallásunk nem képviseli a kelet kialakított, kialakult etnikai és társadalmi viszonyait a kapcsolódási pontok még messzire vannak. Azt már elég jól tudjuk, hogy a kelet nagy része hatalmas fejlődésen ment át. A kapcsolódási pontokat megtalálni, az együttműködést néhány ügytől eltekintve elkezdeni, a közös gondolkodás lehetőségének gátjait áttörni a jelenlegi politikai és társadalmi körülmények között nem lehetséges.

Kaposújlak,2012.02.25. Kiss János

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu