Ha talán nem is mindenben, abban teljességgel egyet lehet érteni Kiszely Istvánnal, hogy „Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak” (http://www.hunhir.hu/index.php?pid=ony&id=000776). És persze, abban is igazat kell adnunk a neves magyar tudósnak, hogy a magyar tudományos élet képviselői (bár számos neves elődjük utazott korábban keletre) nem nagyon törik magukat manapság, hogy megismerjék a magyarság korábbi életterét, más szóval az egykori szálláshelyeiket. Dr. Kiszely – egyebek mellett az nehezményezi (teljesen jogosan), hogy „Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményországban! Nem volt még a jereváni könyvtárban!” Miért másutt talán voltak? Másutt talán kutattak/vagy kutatnak a magyarok keleti nyomai után? Akadémikusok nem…

Tegnap éjjel ismét láttam egy filmet, ami nagyon elgondolkodtatott. A történet a krími tatárokról szólt. Ez a nép ma a Kárpát-aljai magyarsággal együtt kisebbségben él, az egykori szovjetunióból kiszakított Ukrajnában. A sztálinizmus ideje alatt a tatár lakosságot kitelepítették valahova Szibériába, a régi időkben épült mecseteiket bezárták, illetve az egyikben bormúzeumot, a másikban szintén valami hasonló „fennkölt” intézményt rendeztek be. Mára persze már visszaadták, és a kommunista rendszer bukása után eredeti lakhelyükre visszatért krími tatárok nyugodtan használhatják, békésen imádkozhatnak bennük. Gyerekeik pedig tanulhatják az anyanyelvüket. Sőt, még másik négy nyelvet is elsajátíthatnak az ottani középiskolákban. az egyik ilyen középfokú oktatási intézményben például a krími tatáron kívül, az ukrán, az orosz, a török, illetve a német nyelvet is elsajátíthatják a diákok. A másik iskolában pedig mindezen túl angolt, vagy franciát is tanulhatnak.

A különféle nemzetiségű fiatalok élnek is a lehetőséggel, a török forgatócsoport által készített filmben a feltűnően szőke (orosz vagy ukrán) gyerekek épp oly szépen beszélték a török nyelvet, mint a sötétebb hajszínű társaik. Ami persze azt is jelenti, hogy nemcsak a nyelvet értik, tanulják meg, de egymás kultúráját, szokásait is. Nem tudom más ukrajnai területeken, például Kárpát-alján van-e hasonló lehetősége a felnövekvő ifjú nemzedéknek, de abban szinte teljesen biztos vagyok, hogy nem sok középiskola lehet a mai Magyarországon, ahol ehhez a krími példához hasonlót lehetne találni. Pedig jó lenne! Milyen jó lenne, ha például (a nemzetiségek nyelvei mellet, vagy azon kívül) keleti nyelveket is tanítanának! A magam példájából tudom, mennyivel könnyebb fiatalon nyelvet, nyelveket tanulni…

Mint említettem, Kiszely Istvánnak minden bizonnyal igaza van abban is, hogy „Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak”! Csakhogy, ahhoz, hogy valaki tényleg találjon ott azokon a helyeken valamit, jól kell tudnia az ottaniak nyelvét, szokásait. Ez pedig ugye nemigen jellemző, a magyarországi oktatási rendszerre. Tapasztalataim szerint sokan már a szép magyar beszédet (a gondolkodásról már nem is szólva) képtelenek elsajátítani. Nemcsak az utca emberére, persze a politikusokra, a véleményformálókra is, érve mindezt. Egyre zavarosabb és értelmetlenebb minden, a közbeszéd, a sajtó, a média és természetesen az ismeretterjesztő, vagy tudományos fórumok is. Ez utóbbiak bezárkóztak valami, a külvilágtól jó elszeparált elefántcsonttoronyba. Szépen megvannak magukban, nemigen érintkeznek (tárgyalnak, vitatkoznak, feleselnek) a plebejus tömegekkel. Vagy ha mégis, leginkább kioktató, lekezelő a hangjuk.

Kiszely tanár úrról is többféle hír kering a hazai médiában. Sokan el is határolódtak tőle, az állítólagos kétes múltja miatt. Nem az ő korosztálya persze, hanem olyanok, akik talán nem élték át azt a korszakot, akkor még a világon sem voltak. A tudományos munkásságát ismerők persze jó tudják: nem az a fontos (mármint a tudományos életet, a kutatási eredményeit, publikációit illetően), hogy milyen volt, mint magánember, hanem, hogy mit alkotott. Persze lehet azzal is vitatkozni, de nem sok ember mondhatja el magáról, hogy fölvette a kínai szakot és olyan időszakban járt be kutatni a kínai követségre, amikor a kínaiak – úgymond - éppen „rossz elvtársaknak minősültek.” Ma már nem tilos a kínaiakkal barátkozni, a pénzüket elfogadni sem! A kínaiak (történészek, kutatók) foglakoznak is a magyarsággal kapcsolatos kérdésekkel. Például van két kínai zenetudós is, akik több évtizede foglalkoznak az észak-kínai népek, népcsoportok dallamvilágával. Csang Zsei (vagy más átírás szerint: Zhang Rei) és Tu Jahsziung (Du Yaxiong), úgy véli, lehetséges, hogy a magyarok őshazája valahol Észak-Kínában volt, mert a magyar népdalok Kodály, Bartók gyűjtötte motívumai, hasonlítanak a ma is ott élő ujgurokéhoz.

A Magyarországon Zeneakadémiát végző és magyar népzene-stúdiumot Kodály Zoltánnál hallgatott kínai Csang Zsei [Zhang Rei] a Kína területén élő török nyelvű nemzetiségek között dolgozott és a kínai Zenetudomány 1985/2-es számában a következőket írta: „Amennyiben a jogur népdalokat összevetjük a magyar népdalokkal, hasonlóságokat fedezünk fel hangnemben, szerkezetben és ritmusban. Az ottani és a velük összehasonlított magyar népdalok egy és ugyanazon dallamúak; olyan egyformák, hogy alig fedezhetünk fel különbséget köztük, még akkor sem, ha az egyes dallamszerkezetet felcserélnénk… Végtelen zenei értékek rejlenek még az elszórt jugar tanyavilágban és a hegyi legelőkön, de aligha lesz ember, akinek lesz ereje oda kijutni dacolva a természeti és emberi körülmények, a munkát nem egyszer lehetetlenné tevő fordulataival.”

Tu Jahsziung [Du Yaxiong] kínai zenekutató a ma Kína területéhez tartozó ujgur- és jugarok lakta területen végezte zenei kutatásait 1982-ben, melyeket a következőkben összegezte: „A yugurok és magyarok népdalai között sok a közös vonása. Nemcsak pentaton, hanem ereszkedő dallamú, hangsúlytalanul végződő, kvintváltós mindkettő. Azonosak a visszatérő dallamok zenei komponálásai is. A jugarok őrzik régi dallamaikat; ezek összecsengenek a Bartók és Kodály által gyűjtött ősi magyar zenével… a hunutód jugarok dallamvilága és a magyar zene ősrétege közös tőről fakad… a hun népdalok a magyar népdalok fontos forrásainak egyikét képezik.”

Lehet, hogy eddig még senkinek sem tűnt fel Magyarországon, de ezek a fenti megállapítások pont olyanok, mint amiket dr. Kiszely István is mond. Következésképpen, akinek ideje engedi az nézze meg az alábbi videókat.

A Magyarok Eredete - Kiszely István 01/2

http://www.youtube.com/watch?v=FqDkOIUGUNg

A Magyarok Eredete - Kiszely István 02/2

http://www.youtube.com/watch?v=l24fT3F7-4E&feature=related

És persze javaslom „A magyar nép őstörténete” című munka alapos tanulmányozását is: http://mek.niif.hu/06400/06403/html/