NEPÁLI MAGYAROK? A NEPÁLI MAGAROK?

Több mint egy évtizede olvastam/halottam először a nepáli magyarokról: „Nepál középső-nyugati részén is élnek magukat „magarok”-nak nevező magyarok, akik valószínűleg Közép-Ázsia vagy Mongólia felől érkeztek mai szálláshelyükre, Usbang környékére, nyugat felöl kerülve meg a Tibeti-hegységet. Függetlenségüket a 18. századig megőrizték. Mai »hivatalos« lélekszámuk 274.000; hét törzsre oszlanak; ősi írásuk az akarika szótagírás.

Van itt pár török nyelvű könyv, amit mindenkinek „melegen” ajánlok, és persze (ha végre-valahára megkezdhetem a nyugdíjas életet) magam is el fogok olvasni. Nazım Tektaş magyarokról, avarokról, besenyőkről, szabírokról szóló (“Tanrı'nın Askerleri 3 / Karluklar - Karahanlılar - Nyár van, szinte mindenki szabadságon, vagy nyaral… a diákok vakációznak (az unokák is). Biztatom az itteni rokon és ismerős gyerekeket, hogy a sok szabadidőt használják ki egy kis olvasásra is.

 A KELET ELFELEDETT KUTATÓJA

Széchenyi Béla

Sok neves magyar keletkutatót ismer a magyar történelem. Közülük is egyik legkiemelkedőbb – ám valószínűleg méltatlanul elfeledett személyiség - Széchenyi Béla.

Róla már tettünk említést e honlapon és kértük azokat, akik valamilyen információval rendelkeznek a nagy magyar munkásságáról, segítsenek ki bennünket. Most íme kiegészítés a témához, azt hiszem mindnyájunk tanulságára, hogy tudjuk MAGYARJAINK  között is volt/ és van számos kiemelkedő tudós, kiművelt elme, kiknek életútját, sorsát tanulmányozni a mostani (erkölcsileg, gazdaságilag, tudatilag)  szinte végletekig lerontott magyar hazában minden hazafi elemi kötelessége és halaszhatatlan feladata!

Széchenyi Béla Sok neves magyar keletkutatót ismer a magyar történelem. Közülük is egyik legkiemelkedőbb – ám valószínűleg méltatlanul elfeledett személyiség - Széchenyi Béla. Róla már tettünk említést e honlapon és kértük azokat, akik valamilyen információval rendelkeznek a nagy magyar munkásságáról, segítsenek ki bennünket. Most íme kiegészítés a témához, azt hiszem mindnyájunk tanulságára, hogy tudjuk MAGYARJAINK között is volt/ és van számos kiemelkedő tudós, kiművelt elme, kiknek életútját, sorsát tanulmányozni a mostani (erkölcsileg, gazdaságilag, tudatilag) szinte végletekig lerontott magyar hazában minden hazafi elemi kötelessége és halaszhatatlan feladata!

Népzene, néptánc, szebbnél-szebb hagyományos viseletek, sokszor talán más – mégis nagyon ismerősnek tűnő arcok, dallamok, szőttesek, hímzések, motívumok… Egyebek mellett ezek láthatók a keleti népek kultúráját bemutató, folyamatosan bővülő videógalériánkban!

Azért, hogy megértsük a magyarság történelmét, kultúráját – szerintem – tanulmányoznunk kell más népek, hagyományait, szokásait, kultúráját... A magyarság, mivel szorosan kapcsolódik története/történelme az eurázsiai népek világához, sokat meríthet/meríthetne (tanulhatna még mindig) a keleti népek máig megőrzött szokásaiból, hagyományaiból, kultúrájából!

 NINCS ÚJ A NAP ALATT -

nyugodtan válaszolhatunk így is a címben feltett kérdésre! Ugyanis minél több régi könyvet olvas az ember, egyre inkább világossá válik előtte, hogy a magyarság eredetéről alkotott nézetek, teóriák, elméletek java része már korábban is létezett valamilyen formában. Ezt bizonyítja a  fenti kis idézet is, amit egy 1825-ben, Pesten megjelent "Tudományos Gyűjtemény" nevű kiadványban találtam.

(Elvileg a képre kattintva meg kell jelennie annak nagyobb változatának is!) 

 A  kelet, a keleti magyarság kutatásának hosszú története van. Ennek egyik érdekes fejezete (vagy talán inkább epizódja) Széchenyi Béla kelet ázsiai kutatóútja. Az expedícióról, az azzal kapcsolatos történésekről, 1980-ban a Krónika című lap is beszámolt. Akkor volt ugyanis éppen 100 éve, hogy az expedíció tagjai visszatértek útjukról. Mezei István, a cikkében arról ír, hogy „a nemzetközi tudós világ még 1980-ban is a legnagyobb és legsikeresebb felfedezések közé sorolja” Széchenyiék útját, megemlít egy érdekes történetet.

Miközben Magyarországon csak most kezdik felfedezni, újra felfedezni, hogy a magyarság egy része keleten maradt, régi könyvekből kiderült, korábban is voltak már ilyen jellegű híradások.

A  könyv címét, ahonnan a fenti részletet kimásoltam egyelőre nem árulom el... Tessék megpróbálni, utána járni... megfejteni a rejtvényt! Melyik könyvben, melyik évben jelenhetett meg a fenti információ?

n      A honfoglalást követően először egy Ottó nevű szerzetes kereste és találta meg a Kaukázus környékén még hátra maradt magyarokat.

n      Később, 1235-36-os útja alkalmából Juliánusz barát jutott el a keleten – a Volga-Káma vidékén – maradt magyarokhoz. A még magyarul beszélő törzsektől fontos értesüléseket kapott egy várható mongol támadásról.

n      De a krónikák beszámolnak arról is, hogy a 10. századi török nyelvű volgai bolgárok folyamatosan közöltek híreket a magyarokkal Belső-Ázsiából.

A magyarság vándorlása a keleti füves pusztákon - honfoglalók, lemaradók...

►    A honfoglalást követően először egy Ottó nevű szerzetes kereste és találta meg a Kaukázus környékén még hátra maradt magyarokat.

►    Később, 1235-36-os útja alkalmából Juliánusz barát jutott el a keleten – a Volga-Káma vidékén – maradt magyarokhoz. A még magyarul beszélő törzsektől fontos értesüléseket kapott egy várható mongol támadásról.

►    De a krónikák beszámolnak arról is, hogy a 10.