Magyarság Blog: 2012. május

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 165 fő
  • Képek - 216 db
  • Videók - 78 db
  • Blogbejegyzések - 62 db
  • Fórumtémák - 4 db
  • Linkek - 209 db

Üdvözlettel,

Elfeledett Keleti Magyarság vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfeledett Keleti Magyarság hírei - 2012. május

 

JAVÍTANI KELLENE A KORÁBBI TÉVEDÉSEINKET


Emberek vagyunk! A tudósok, a kutatók sem tévedhetetlenek. A korábbi korok kiváló szakemberei sem. Már csak azért sem, mert az előző generációnak számos olyan technikai eszköz, segédeszköz – ami ma teljesen általános és egyszerűen, könnyen használható – még nem állt rendelkezésére. Például ma egy információt ellenőrizni, könyvtárak mélyéből régi könyveket. kiadványokat előbányászni, az azokban rejlő adatokat, információkat újabb kutatási eredményekkel, hírekkel egybe vetni sokkal egyszerűbb, mint korábban volt.

Utolsó hozzászólás

Ferenci Ebubekir üzente 11 éve

Kedves Dorogi László!
Örömmel olvastam a hsz-odat, amit úgy kezdtél, hogy „Volna mit hozzátennem, és nem szeretném ED Ferencit megsérteni” és úgy fejeztél be, h „Nyilvánvalóan létezhet túlzás minden kutató vélekedésében…” Engem a mások véleménye nem sért, sőt… igyekszem mindenkitől tanulni, akitől illetve amit lehet, és talán ezért is gondolom, h (sokéves munka után) kutatói véleményemben (vagy talán inkább vélekedéseimben) nem nagyon lehetnek túlzások. A forrásaimat ugyanis alaposan le szoktam ellenőrizni és egy állítást csak akkor szoktam (alapelvként, tényként) elfogadni, ha arra konkrét bizonyítékok vannak. Ez persze nem teszi könnyűvé a kutatói munkát, ezen felül meglehetősen időigényes dolog is az ilyesmi… de amit így lepontosít az ember, az többnyire megbízható és alapos információ.
Természetesen olvastam már jó sok embertől különféle elméleteket a magyarok származásáról, ill. ősnyelvéről, de ezzel én nem szívesen foglalkozom, illetve nem is szeretnék foglalkozni a jövőben sem. Számomra ugyanis nem a különféle származáselméletek (vagy bűvészkedés a nyelvészettel) a fontosak, hanem a történelem. Egész pontosan a történelem egy kis szeletkéjét kutatom, a keleten maradt magyarság történetét. Vagy ahogyan elneveztem ezt az etnikai csoportot, az elfeledett keleti magyarság történetét. Abból kiindulva, h a honfoglalás (vagy honvisszafoglalás) során nem minden magyar telepedett le a Kárpát-medencében. A magyarok egy jelentős része keleten maradt, és élt (vagy még él ma is) tovább. A különféle keleti (például török, orosz, arab stb.) források ugyanis különféle keleti helyeken említik a keleten maradt magyarságot.
Például itt egy saját kutatásaim alapján készül írás: Muszlim források a magyarok őseiről = http://pte.academia.edu/EbubekirFerenci/Papers/1164017/Muszlim_forrasok_a_magyarok_oseirol_1._
Amit konkrétan tudok, h azonos időben nem csupán a Kárpát-medencei Magyarország volt, hanem létezett egy magyar királyság a Kaukázusban, illetve éltek magyarok Baskíriában is. Ajánlom ezt elolvasni: HÁNY MAGYARORSZÁG IS VOLT RÉGEN? http://macarcaislamtarihi.blogspot.com/2010/11/hany-magyarorszag-is-volt-regen.html
Ebben az utóbbi magyarul (macarca) írt történelem blogban egyébként több más, a témába vágó információ is van… Ezek az írások a saját kutatásaimon alapulnak... igyekeztem/igyekszem minden érveléshez eredeti forrásokat felhasználni...
Meggyőződésem szerint nem minden magyar törzs vándorolt a keleti füves pusztaságról (a sztyeppékről) nyugatra. A Kárpát-medencében letelepedett 7 (hét) magyar és 3 (három) iszlám vallású kabar törzs csak töredéke a 16 magyar törzsnek... és ez a lényeg! Erről szólnak a különféle nyelvű (orosz, tatár, mongol, arab, perzsa, török, kazakh, ujgur) keleti források, melyeket sok magyarországi tudós, vagy akadémikus is félreért, félre magyaráz... számomra pl. meglepő, h vannak köztük művelt okos emberek, akik még a magyarok különféle elnevezését sem képesek elfogadni, vagy azon is vitatkoznak, h lehet e pl. a madijar, vagy a madzsar magyar. Holott ez a (kárpát-medencei) magyarság által is használatos önelnevezés sokkal közelebb áll a "gy"-vel írt, ám a régi (20. szd. előtti) könyvekben madjar-nak írt elnevezéssel, mint pl. hungarus (hun), vagy ungar, venger meg a többi hasonlóval... Itt keleten, ahol én már lassal egy évtizede élek, a három gyökös arab ﺍلمجر (al-madzsar) vagy ennek cirill betűs мадияр, мадьяр formájú elnevezések maradtak fenn pl. különféle sírköveken! Sajnos, ezeket nem veszi tudomásul a magyarországi történetírás... Illetve a bizánci Σάβαρτοι ¢σφαλοι = szavartoi aszpalohi azaz szávárd magyar elnevezést sem helyesen értelmezik...
Varga Csaba, Varga Géza, Borbola János, Cser Ferenc és Darai Lajos, illetve Baráth Tibor tőlem eltérően gondolkodik… Persze lehet azokban is sok igazság, amiket ők mondanak, állítanak… De a hun-magyar, vagy a hun-török elnevezéseket én pl. nem tudom elfogadni. És azt sem, hogy azt írod, h „…ezt az őshonosságot a Magreb (Magyar törzset jelent, lásd Magarab Magyar törzs ma is él Afrikában)…” Magyarabokat, vagy magyarábokat én személyesen is ismerek, sőt jól ismerem őket és a történetüket is. De az ő őseiket az egyik török szultán telepítette (határőröknek) Afrikába… A magreb tehát nem magyar törzset jelent, hanem arab szó nyugat a jelentése és onnan Magyarországra valóban bevándorolt az egyik Árpád-házi király uralkodása idején néhány iszlám vallású magribi arab. (Nemrég kaptam erről fontos eredeti dokumnetumokat egy Hollandiában élő magyar kutatótól…) Mellesleg az eredeti arab nyelvű Koránban is szerepel ez a magrib szó! (Tehát ezt a „magrib” kifejezést mással összekeverni, másként értelmezni nem helyénvaló!)
Megjegyezném még, (bár nem akarok itt nyelvészkedni sem), h a magyarság fentebb említett (latin betűvel, cirill és arab írással írt) magyar jelentésű önelnevezése viszonylag késői… én úgy tudom, h valamikor a Kazár Birodalomban eltöltött évek során kezdték így nevezni a magyarokat. Akkor sem minden szomszéd nép, hiszen voltak, akik baskírnak (vagy később is pl. basdzsirtnak), vagy mint fentebb említettem szavárdnak (rendíthetetlen, vagy önálló, független) szavárd-magyarnak nevezte őket, illetve türköknek, vagy törököknek! Ezzel persze lehet vitatkozni, de szerintem ezeknek a vitáknak nem sok értelmük van. A források ugyanis egyértelműen így említik a magyarok, más-más időkben, különféle helyeken felbukkant őseit.
Nekem, aki az elfeledett keleti magyarság nyomait kutatom, fontos tudnom ezeket az információkat. Mert csak így és csakis így lehet a nyomokra, nyomaikra bukkanni. Egy keleti (például egy kaukázusi, vagy egy kazakhisztáni) embernek hiába mondunk olyat, ami ettől az elnevezéstől eltér… én Isztambulban ma is találkoztam (a déli ima után) egy keleti emberrel, aki olyan településre hívta fel a figyelmemet a Kaukázusban, ahol lehetséges, h a magyarok eltörökösödött ősei máig élnek. Mellesleg a Kaukázusban sokan hisznek benne, h ereikben magyar vér csörgedez… Még keletebbre olyan emberek, kipcsák-magyarok, akik meglehet, h a magyarországi üldöztetésük miatt az Arany Horda területére menekült kunok (a kunok kipcsák törzse) leszármazottjai azt mondják: „egy vérből valók vagyunk!” Ezt a kifejezést egyébként legelőszőr (Kb. 30-35 éve) egy Batu nevű mongol mondta nekem. Akkor nem nagyon érdekelt az ilyesmi… később azonban megváltozott a véleményem, a hozzáállássom ezekhez a dolgokhoz. Részben ennek köszönhető, h ma én is keleten élek… Európa legkeletibb felén, ahonnan gyakran áthajókázok az ázsiai oldalra… És, ha a Könyörületes ad még kis időt talán távolabb is eljutok még!
Üdv.
Ebubekir hodzsa

Tovább 

Majdnem 170 év telt el azóta, hogy egy bátor magyar ember útra készülődött, hogy felkeresse a keleten maradt magyarokat. Akkoriban ez nem volt olyan egyszerű és könnyű foglalatosság, mint amilyen manapság lehetne (ha valaki hasonló útra vállakozna, hasonló "czéloktól vezérelve").

Az úti beszámoló olvasása, a sok régi kifejezés, elfeledett szó miatt, ma már nem könnyű. De aki veszi a fáradtságot és próbálja megérteni annak öröme lehet benne. Íme egy rövid kis idézet:

"Moldvába utazni hazánkból, legczélszerübb gőzössel a' Dunán. Pestről ezt könnyűszerrel tehetem; de részint hogy a' hosszas dunai utat, melly sok tekintetben fárasztóbb a szárazinál, kikerüljem, részint hogy az Alföldtől is bucsut vehessek, utvonalamat tengelyen Szeged- és Tömösváron át irányzám Orsovának, ott szállandó a gőzösre, melly Galaczba, Moldva' legjelentékenyebb városába viend.

Tovább 

 

Életfát küldtek a kazakh rokonoknak, a kipcsák madjaroknak

Útnak indult az a kilenc méter magas életfa, amelyet magyar és kazah kormánytagok, valamint a Magyar-Turán Alapítvány képviselőinek jelenlétében avatnak fel június 3-án Kazahsztánban – közölte a Magyar-Turán Alapítvány. A tájékoztatás szerint az akció szorosan kapcsolódik a magyarokkal rokon keleti népek hagyományos törzsi gyűléséhez, a Kurultajhoz, amelynek idei fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.

Tovább 

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu