Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Elfeledett Keleti Magyarság közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Elfeledett Keleti Magyarság vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A keleti magyarság legnyugatibb csoportját a csángók alkotják. Róluk elég sokat (de talán mégsem eleget) tudunk. Tudjuk például, hogy mikor és miért költöztek a többiektől keltebbre, Moldvába. Azt is látjuk, hogy a nyugatabbra élő magyarság bizony róluk is meg-megfeledkezett, aminek az lett a következménye, hogy egy másik nyelvi közegben magukra maradtak. Kész csoda, hogy nyelvüket, szokásaikat, kultúrájuk nagy részét még is nagyrészt megőrizték.
Domokos Pál Péter, aki sokat kutatta a moldvai csángó magyarok sorsát, életét; utal arra, hogy „Nem tehető fel, hogy a magyar nép az utolsó emberig elhagyta volna régi szálláshelyeit…” Tehát, aki ott keresgél ezeken a régi helyeken, minden bizonnyal találhat erre utaló, erre vonatkozó nyomokat.
A Napkút Kiadónál megjelent Ajbolat Kuskumbajev (43): „Magyarok Keleten és Nyugaton” című könyve.
Amikor megkapta a kiadótól könyvének elektronikus változatát, a szerző a következőket írta válaszul:
„– Köszönöm, hogy a kiadó vette a fáradtságot, és megjelentette a könyvemet. Jómagam keleti magyar származású vagyok. A munkát, amit csak most kezdtem el, teljes erőmmel folytatni fogom.”
Kuskumbajev apja gyerekkorában gyakorta mondogatta a családjának a következőket:
„– Mi nem vagyunk kazakok; mi nem vagyunk kipcsakok; mi mások vagyunk: magyarok vagyunk!”
A szerző azért lett történész, hogy a magyar-kipcsak törzs eredetét kutathassa.
|
|
|
Könyvismertető
Eddig nem nagyon kényeztettük olvasóinkat a különféle (a témába vágó) könyvek alaposabb bemutatásával. Most (némileg ezt pótolva) új sorozatot kezdünk és igyekszünk bemutatni minden olyan könyvet, amiről ismertető jelenik, vagy jelent meg a közelmúltban. Tesszük ezt akkor is, ha esetleg a könyv tartalmával, vagy annak egyes részleteivel nem értünk egyet. Tesszük ezt azért is, hátha akad olyan, akinek véleménye, vagy valami hozzáfűzni ( vagy kiegészíteni) valója van az adott témában.
12 éve | Ferenci Ebubekir | 0 hozzászólás
Dagesztánból és Azerbajdzsánból is érkeznek küldöttek az idei Kurultajra
Dagesztánból és Azerbajdzsánból is érkeznek küldöttek a Bugacon augusztus 11. és 13. között megrendezendő Kurultajra, amely a hun-türk tudatú népek legnagyobb találkozója és hagyományőrző fesztiválja.
A Kárpát-medence magyar hagyományőrzői, valamint a kazahsztáni madjar törzs képviselői mellett az összes hun-türk tudatú nép képviselteti magát a harmadik alkalommal Magyarországon megrendezett fesztiválon - hangzott el kedden, a Kurultaj budapesti tájékoztatóján.
JAVÍTANI KELLENE A KORÁBBI TÉVEDÉSEINKET
Emberek vagyunk! A tudósok, a kutatók sem tévedhetetlenek. A korábbi korok kiváló szakemberei sem. Már csak azért sem, mert az előző generációnak számos olyan technikai eszköz, segédeszköz – ami ma teljesen általános és egyszerűen, könnyen használható – még nem állt rendelkezésére. Például ma egy információt ellenőrizni, könyvtárak mélyéből régi könyveket. kiadványokat előbányászni, az azokban rejlő adatokat, információkat újabb kutatási eredményekkel, hírekkel egybe vetni sokkal egyszerűbb, mint korábban volt.
12 éve | Ferenci Ebubekir | 0 hozzászólás
Majdnem 170 év telt el azóta, hogy egy bátor magyar ember útra készülődött, hogy felkeresse a keleten maradt magyarokat. Akkoriban ez nem volt olyan egyszerű és könnyű foglalatosság, mint amilyen manapság lehetne (ha valaki hasonló útra vállakozna, hasonló "czéloktól vezérelve").
Az úti beszámoló olvasása, a sok régi kifejezés, elfeledett szó miatt, ma már nem könnyű. De aki veszi a fáradtságot és próbálja megérteni annak öröme lehet benne. Íme egy rövid kis idézet:
"Moldvába utazni hazánkból, legczélszerübb gőzössel a' Dunán. Pestről ezt könnyűszerrel tehetem; de részint hogy a' hosszas dunai utat, melly sok tekintetben fárasztóbb a szárazinál, kikerüljem, részint hogy az Alföldtől is bucsut vehessek, utvonalamat tengelyen Szeged- és Tömösváron át irányzám Orsovának, ott szállandó a gőzösre, melly Galaczba, Moldva' legjelentékenyebb városába viend.
Életfát küldtek a kazakh rokonoknak, a kipcsák madjaroknak
Útnak indult az a kilenc méter magas életfa, amelyet magyar és kazah kormánytagok, valamint a Magyar-Turán Alapítvány képviselőinek jelenlétében avatnak fel június 3-án Kazahsztánban – közölte a Magyar-Turán Alapítvány. A tájékoztatás szerint az akció szorosan kapcsolódik a magyarokkal rokon keleti népek hagyományos törzsi gyűléséhez, a Kurultajhoz, amelynek idei fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.
12 éve | Ferenci Ebubekir | 0 hozzászólás
Kazahsztán fővárosába, Asztanába, majd onnan Iránba tart az a napokban indult expedíció, melynek tagjai közel fél éven át mintegy 7000 kilométert tesznek meg lóháton szkíta és hun, valamint magyar és kun vonulási területeket érintve, sok helyen követve a Selyemút vonalát.
A csaknem hétezer kilométeres távot, és hét országot érintő utazást három lovas teszi meg történelmi népviseletben: Bencze István expedícióvezető, Chemez Farkas és Béres Sándor néprajzkutatók, ők az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány lovas csapatát alkotják - olvasható a www.karpatmedence.net oldalon.
Valószínűleg nem új hír, de csa most jutott le hozzám, hogy
" Ősmagyarok nyomait fedezték fel az Urálban".
Orosz régészek Cseljabinszkban egy kurgán feltárásakor ősmagyar eredetű tágyakat azonosítottak.
Az Ujelga nevű kurgán feltárásakor a Kunasakszkij járásban az archeológusok női és férfi ékszereket, lószerszámokat, nyílhegyeket, kardokat, késeket, cserépedényeket találtak. A gazdag sírmellékletek arról tanúskodnak, hogy nemesemberek végső nyughelyéről van szó, s a leletanyagból arra is következtetni lehet, hogy nomádok temetkeztek a kurgánban.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás